1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - B) Grófok - Zichy Géza

113 Zichy Géza 1849. július hó 23-án Sztárán, Zemplénmegyében született a vedrődi ágazatból. Atyja, néhai Lipót gróf, a szabadságharcban mint a Vilmos-huszárok vitéz alezredese küzdött a magyar ügyért. Tanulmányait Nagyszombatban és Pozsonyban végezte. Mint szenvedélyes vadászt 1863. szeptember 24-én az a szerencsétlenség érte Seregélyesen, hogy rosszul sülvén el fegyvere, a golyó keresztül fúródott jobb karján, melyet le kellett vágni. Félkezűsége mellett is bámulatos kitartással képezte magát a zongorajátékban, melyben ma világhírű virtuóz ; mesterei Mayrberger, Volkmann és Liszt voltak. Tanulmányai befejeztével a közoktatási minisztérium elnöki osztályában dolgozott; e mellett szépirodalommal kezdett foglalkozni. 1872-ben került szinre »Phrenolog« című vígjátéka a nemzeti színházban; ezt követte az »Alom regénye« cimű regény és 1875-ben »A boldogság útja« költői elbeszélés, majd »A szerelem harea« színmű, mely a nemzeti színházban szintén előadatott. 187G-ban a Kisfaludy-társaság tagja lett s részint e társaság, részint pedig a Petőfi-társaság — melynek szintén tagja — ülésein számos költeménye adatott elő ; e mellett szépirodalmi lapok is nagy számban közlik balladáit, lírai költeményeit, költői beszélyeit, melyek közül a »Leányvári boszorkány« címűt Zichy Mihály illusztrálta. »A tíz parancsolat« című vígjátékát 1898-ban adták elő nagy sikerrel Pozsonyban. Egy kötet költeménye a Petőfi-társaság kiadásában jelent meg s »Ujabb költeményei«-t az Athenaeum adta ki 1892-ben. Művészi diadalútját mint zongoravirtuóz Pozsonyban 1866. március 26-án kezdte meg. Körutazásai Skandináv-, Orosz-, Német-, Francia-, Belga-, Olaszországban, Ausztriában és Romániában százezrekre rúgó jövedelmet eredményeztek a humanizmus és kultúra minden elképzelhető intézménye javára, kórházak, »Irgalmas nénék«, »Vörös-kereszt* egyesületek számára. Rendkívül gazdagította a »Nemzeti Zenede« nyugdíjalapját, a »Liszt Ferenc«-alapot. Volkmann Róbertnek díszes síremléket állított s a szegedi árvízkárosultak javára is óriási összeget szerzett. Mint zeneszerző nemcsak hazájában, de külföldön is ismeretes; művei : »Ave Maria«, »Dolores«-oratorium, »Egy vár története«, »Serenade«, »Petőfi szelleme«, »A hazac, Főrendiház. 8