1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - B) Grófok - Degenfeld-Schomburg Lajos - Degenfeld-Schomburg Pál - Degenfeld-Schomburg Sándor - Dessewffy Alajos

87 megyei Széchenyi-társulatnak. 1883. június 20-án Hajdumegye s Debreczen város főispánjává neveztetett ki s ez idő óta állandóan Debreczenben lakik. Elnöke az ottani felolvasó körnek s tagja számos egyletnek. A tiszántúli egyházkerületben sok év óta egyike a legbefolyásosabb világi képviselőknek, miért is 1896. őszén, Vállyi halála után ő lett ezen egyházkerület új főgondnoka. Két hónappal rá, nagy ünnepségek közt új hivatalába iktattatott be. Degenfeld-Schomburg Lajos 1843. október 14-én született; atyja. Ottó, Kolozsmegye főispánja volt. Tanulmányai befejeztével nógrádmegyei birtokain gazdálkodott és élénk részt vett a megye közéletében és mint református vallású, egyháza ügyeiben is. 1872-ben mint a sziráki kerület képviselője tagja lett a parlamentnek és a balközép - párthoz tartozott. 1875-ben a dárdai kerület mandátumával foglalt helyet a házban; majd egy időre visszavonulván, 1886. és 1887-ben a debreczeni II. kerületben mint a szabadelvű párt tagja választatott képviselővé. Gróf Gyürky visszalépése után Nógrádmegye főispánja lett, a mely állásáról 1895 őszén köszönt le. 1896-ban szabadelvű programmal újra képviselővé választatott; a jelenlegi országgyűlésre nem vállalt képviselői megbízást. A Lipót-rend lovagkeresztese. Degenfeld-Schomburg Pál Tégláson, 1871. január 24-én született. Második fia néhai Degenfeld-Schomburg Ágostnak. Degenfeld-Schomburg Sándor 1841. november 14-én Erdőszádán született; atyja Pál gróf volt. Tanulmányai befejeztével átvette az erdőszádai uradalmat és a politikai élettől távol tartva magát, kizárólag gazdaságának él. Neje Wesselényi Teréz bárónő. Dessewffy Alajos 1851. október 29-én született; fia néhai Gyula grófnak, a ki Szabolcs- és Sárosmegyékben hagyott hátra birtokokat.