1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - V. Országzászlósok, a pozsonyi gróf és a koronaőrök - Széchényi Gyula gróf

82 martoni képviselő szerepelt. 1867-ben és 1870-ben oroszlánvadá­szatokra három expeditiót tett Algírban; erről leveleket írt a »Vadász- és Versenylapéban ; 1870-ben megnősült, Erdődy Lajos gróf leányát, Hannát, vette el, a ki azonban két év múlva meg­halt. Ekkor öt esztendeig teljesen visszavonultan élt a világtól Czenkea és csak l<S70-ban fertőtavi kőkori lelete alkalmával adott életjelt magáról. Ez időben fogamzott meg benne a középázsiai expeditio eszméje. Az útra úgy készült, hogy nem tér vissza többé. Atyja kéziratait az akadémiának, ereklyéit a múzeumnak adta s 1877. deczember 4-én útnak indult; kísérői voltak : Lóczy Lajos, Kreitner hadnagy es Bálinth Gábor, a ki visszamaradt csakhamar. Bejárta Indiát, Japánt, Jávát, Borneot, Khina nyugati részét s bár Tibet fővárosáig, Lhassáig, el nem jutott, az expe­ditio mégis nagyszerű eredményre vezetett. Grosvenor és Cooper után Széchenyi Béla gróf volt az első. kinek sikerült Yünnanon át keresztülhatolni és úgy jutni el Khinából Hátsó-Indiába. 22 hó­napig tartott útja, melyért 188U-ban azzal jutalmazta a tudományos akadémia, hogy tiszteletbeli tagjai sorába emelte. 1883-ban a tudományos akadémia igazgatóságába választatott be. 1890-ben jelent meg ázsiai útjáról írt művének I. kötete, 1892-ben a II. kötet. Több magas rendjel birtokosa. Az ezredéves ünnepélyek alkal­mával a Budapesti tudományos egyetem tiszteletbeli bölcsészet doktorrá nevezte ki. 1901-ben Szlávy József helyérc koronaőrré választatott. A királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróság, az igazoló bíróság, a mentelmi és pénzügyi bizottság tagja. Széchényi Gyula gróf kir. főlovászmester 1S29. november 11-én született, harmadszülött fia néhai Pál gróf­nak. Iskoláit Szombathelyen végezte. 1848-ban hadnagy lett a Palatínus-huszároknál; Windischgraetz hadseregével a prágai for­radalom leveretese után Bécsbe, ennek bevétele után pedig az Olaszországba indult sereghez ment. A marczali uradalomnak lévén ura, a hatvanas években élénk részt vett a megye politikai és társadalmi mozgalmaiban s marczali kastélyában találkoztak Somogy­megye notabilitásai és döntöttek a megye ügyeiben. Egyik alapítója volt e megye gazdasági egyesületének, Báró Wenckheim Béla belügyministersége alatt Sopronvármegye főispánjává, majd pedig

Next

/
Thumbnails
Contents