1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - V. Országzászlósok, a pozsonyi gróf és a koronaőrök - Radvánszky Béla báró

59 országgyűlési képviselővé választja, 1866-ban azonban családi körülményei folytán a mandátumot leteszi. 0 Felsége 1901. ápri­lis hó 5-én kelt legf. elhatározásával mint a Pálffy grófi család legidősebb férfitagját és a pozsonyi várkapitanysági seniorátus törvényes hitbizományi birtokosát a pozsonyi grófi és^, örökös várkapitányi czím és az azzal járó jogok adományozásával tün­tette ki. Védnöke a »Pozsonyi művészeti társaságnak*. Elnöke a gazdasági egyesületen kivül a »Pozsonyi közművelődési egyesü­letnek*, a »Pozsonyi szépítő-egyletnek« és a Magyar földhitelintézet vidéki bizottságának. A családi koridősbségi hitbizománynak 42 éven át gondnoka. A megyei törvényhatóság és a közigazgatási bizottság s több albizottság tagja. A » Vörös-kereszt*, a »Felső­magyarországi Közművelődési EgyesülcU, a »Kárpát-Egylet« és a városi véd úri bizottság tagja és különféle kaszinók igazgatósági tagja. Radvánszky Béla báró koronaőr 1<S4Ü. márczius 1-én Sajó-Kazán született. Tanulmányait Buda­pesten végezvén, korán a politikai pályára lépett és 1875-ben már képviselővé választatott. Ez időtől fogva 1882-ig állandóan tagja volt a háznak, mint zólyommegyei képviselő. 1882. július 13-án Zólyommegyc főispánjává neveztetett ki. 1885 tavaszán nőül vette Tisza Paulinát, Tisza Kálmán volt ministerclnök leányát. Törté­nelmi tanulmányokkal korán előszeretettel foglalkozott s irodalmilag is működött e téren. Nagy műve »Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században* (3 kötet, Budapest, 1879—1880). »Házi Tört. Emlékei* gyűjtő czím alatt : »Bethlen G. fejed, udvar­tartásai. 1 köt. (Budapest, 1888.) »Régi magyar szakácskönyvek.« 1 köt, (Ugyanott, 1893.) Azonkívül több értekezése jelent meg a »Századok«-ban, az »Archaeologiai Ertesítő«-hen, a »Turul«-ban es a »Történelmi Tár«-ban. Irodalmi érdemei elismeréséül a tudo­mányos akadémia 1879-ben levelező, 1887-ben tiszteleti, 1891-ben pedig az igazgató-tanács tagjává választotta; választmányi tagja a történelmi társulatnak, az archaeologiai társaságnak és elnöke az ő buzgalma folytán létrejött heraldikai és genealógiai társaság­nak. 1N82 óta cs. és kir. kamarás. 1894. deczember 18-án korona­őrré lett megválasztva. 1895-ben valóságos belső titkos tanácsos lett. A felirati bizottság tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents