1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - II. Függelék - II. rész. Képviselőház - Sághy Gyula - Szőts Pál - Teleki Domokos gróf - Tisza Kálmán

42.-) azon csapatba beosztva, mely Pahnendorfról Simonics ellen rendeltetett Lipótvárba, onnan egész Holicsig, midőn Simonics visszavonult: onnan a csapattal együtt visszatérve, később mint alárendelt hivatalnok a cultusnűnisteriumban működött, azután elment Debreczcnbe, a hol fogalmazóvá neveztetett ki. A világosi katastrofa után fivéreivel együtt külföldre távozott. Hazatérve, tanulmányainak élt s egyháza ügyeivel foglalkozott. 1859. október 8-án volt a tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlése, melyen Tisza, mint a nagyszalontai egyházmegye segédgondnoka, a legerélwsebben ajánlotta a pátens visszautasítását. Még hathatósabban szólalt fel e tárgyban 1860 januárjában, midőn a második leirat a pátens tárgyában egyezkedésre hívta fel a protestánsokat. Egy év múlva megjelent az októberi diploma. Tisza ennél is feltétlenül a visszautasítás mellett nyilatkozott. Az 1861-iki emlékezetes országgyűlésen mint Debreczcn első kerületének képviselője vett részt. Az országgyűlésen a »határozati párt« kitűnősége s Teleki halála után egyik vezére lett. Ugyanez országgyűlésen a haz első alelnöke volt. Részt vett az országbírói értekezlet munkálatáról folyt vitában ; tagja volt a bizottságnak is, melyet e tárgyban a ház kiküldött és itt a mérsékeltek véleményéhez csatlakozott. 1860-ban nőül vette Degenfeld Ilona grófnőt. A »Hon« alapítói és támogatói közé tartozott. Ez időben kezdődik publicistái nagyfontosságú munkássága. Czikkeinek legnagyobb része »Alföldi levelek« alakjában jelent meg. Az 1865-iki országgyűlésen újra mint a debreczeni első kerület képviselője jelent meg s Ghyczy Kálmánnal újra vezére lett a többnyire a 01-iki »határozati párt« tagjaiból alakult pártnak, a melyből akkor a szélsőbal már régen kivált, és a mely később »balközép< név alatt a többségben levő Deák-párttal szemben szervezkedett. 1870 nyarán az ő kezdeményezésére nyilatkozott a magyar országgyűlés a német-franczia háborúval szemben a semlegesség mellett. Már 1872-ben erősen kezdett mutatkozni annak szükségessége, hogy oly pártalakulás létesüljön, mely megszüntesse a mutatkozó visszásságokat. Ghyczy tette az első lépést a fusio felé 8 1S74 elején belépett a kormányba. Az l«S7ő-iki budget tárgyalása alatt elkerülhetetlennek tűnt fel az új pártalakulás szükségessége. Tisza Kálmán február 15-iki beszédének hatása alatt a kor-