1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - II. Függelék - II. rész. Képviselőház - Plósz Sándor

423 programmal a somlóvásárhelyi kerületben választatott meg. 1901ben a bodajki kerületben Baross Karolylyal szemben kisebbségben maradván, Gagern Miksa bárónak a Curia által megsemmisített galgóczi mandátumát néppárti programmal elnyerte. Plósz Sándor, Bács-Bodrogmegye. Rigyicza kerület 1846-ban született Pesten. Jogi tanulmányait Bécsben és Budapesten végezte el 1866-ban. 1868-ban a pesti egyetemen a jogtudományok doctorává avatták; 1868-ban közügyvédi, 1869-ben váltóügyvédi oklevelet nyert. Joggyakorlatát 1866-ban ügyvédi irodában kezdte meg, 1867-ben a pesti pénzügyi ügyészségnél folytatta mint fogalmazó-gyakornok. 1867. novemberben tollnokka választották a pestvárosi törvényszékhez, hol gyorsan haladt előre és már 1871-ben Budapesten a bei-lipótvárosi egvesbirósagnál mint helyettes egyesbiró működött. Kbben az időben kezdte meg irodalmi munkásságát is a »Jogtudományi k'özlöny«-be irt értekezéssel. 1872-ben a magyar jogászgyülés állandó bizottságának felhivására véleményt irt a III. jogászgyülés alkalmára a munkabérek lefoglalhatásáról. 1872. októberben biró volt a pesti kir. törvényszéknél. F.zen állásáról az akkor felállított kolozsvári egyetemhez a polgári törvénykezés s a váltó- és kereskedelmi jogrendes tanárává neveztetett ki, 1881-ben mint tanár a budapesti egyetemhez tétetett át, miután már több nagyobbszabású szakmunkája megjelent és miután már egy évvel előbb a kormány a közvetlen szóbeli peres eljárás tanulmányozására Németországba küldte ki. A kormány megbízásából 1885-ig a polgári perrendtartásnak tervezetét dolgozta ki. Szilágyi ministersége alatt 1889—1894-ig majdnem szakadatlanul törvényelőkészítéssel is foglalkozott. () dolgozta ki a sommás eljárásról szóló törvény több rendbeli javaslatait s az 1893-ban megjelent teljes perrendtartási tervezetet, ü tőle való a házassági ügyekben követendő eljárás tervezete is. Ezenkívül részt vett egyéb törvényelőkészítő munkalatokban is. 1884-ben az akadémia levelező, 1894-ben pedig rendes tagja lett. 1894. júliusban államtitkárrá neveztetett ki az igazságügyministeriumba. 1895-ben Baja város orsz. képviselőjévé választotta. Államtitkári minőségében 1898-ban ő Felsége kitűnő szolgálatai elismeréséül a Lipót-rend középkeresztjével tüntette ki.