1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.
Képviselőház - A) Magyarországiak - Vojnich Sándor - Vörös László
301 tásra beiratkozott. Már mint egyetemi hallgató közgazdasági czikkeket irt, majd a »Vasút« czímű lapot alapította és szerkesztette több éven át. 1882-ben Budapesten ügyvédi oklevelet nyervén, itt telepedett le, de c mellett hírlapírással is foglalkozott. 1892-ben nyert első ízben, mandátumot Újvidéken, függetlenségi programmal, miután a szerb radikálisok, a kiknek vezérét bűnügyében sikerrel védelmezte, szintén reá adták szavazatukat. Az országos ügyvédvizsgáló bizottság tagja. A legutóbbi két választás alkalmával szülővárosa választotta meg képviselőjévé Ugronpárti programmal; az új képviselőház összeülése alkalmával e pártkörbe többé nem lépett be. Vojnich Sándor, Szabadka város, I. kerület született Szabadkán 1865. augusztus 17-én. A középiskolát Szabadkái) és Budapesten végezte, mire Magyar-Óváron okleveles gazdász lett. Tartalékos honvédhuszár-hadnagy. Városi bizottsági tag és az önkéntes tűzoltók tb. elnöke. A sport terén elismert tekintély s űgetőverseny-istállója első helyen áll az országban. 1896-ban először választatott meg képviselővé. A szabadelvű párt híve. Tagja a VI. biráló bizottságnak. • Vörös László, Somogymegye, Kaposvár kerület született Dombegyháza-pusztán, Csanadvármegyében 1840. június 8-án. A középiskolát Budapesten és Aradon, a hol atyja polgármester volt, jogi tanulmányait Nagyváradon végezte. A volt közmunka- es közlekedésügyi ministeriumba 1871-ben mint segédfogalmazó lépett be, 1873-ban fogalmazóvá, 1870-ben titkárrá, 1880-ben pedig osztálytanáesossá neveztetett ki. Mindvégig a vasúti szakosztályban működött, a hol a vasútengedélyezcsi ügyeket vezette. 1881 — 1884-ig a magyar északkeleti vasút felügyelő bizottságának tagja volt s 1882-ben póttagja lett az állani vasutak igazgató-tanaesának, 1884-ben a budapest-pécsi vasút kormánybiztosává s még ez évben az államvasutak gépgyára és a diósgyőri vas- és aczélgyár felügyelő bizottságának tagjává, majd 188.7-ben az államvasutak összülésének póttagjává, a vasúti tisztképző tanfolyamon a történelem rendes tanárává és egyúttal a tanfolyam kormánybiztosává, 1888-ban pedig a posta- és távírda-