1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Tisza István gróf

381 helyen, a hatóságokkal a tárgyalásokat vezette és a művésznek az egyes emlékek műformáihoz az eszméket ő adta, a történelmi vonatkozásokat ő szolgáltatta s az emlékiratokat szövegezte. Fára­dozásaiért legfelsőbb királyi elismeréssel és az ezredévi nagy arany­éremmel tüntettetett ki. A kolozsvári Ferencz József-egyetem 1896-ban történetírói érdemei elismeréséül a bölcsészeti tudomá­nyok tiszteletbeli doktorává egyhangúlag megválasztotta. 1901. február 18-án ő Felsége az 1900. évi párisi világkiállítás magyar osztálya körül szerzett érdemei elismeréseképp, különösen a híres »huszárterem« eszméjének fölvetéséért és létesítésééit, negyvenéves történetbúvári jubileuma alkalmából a m. kir. szent István-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Tagja a Erzsébet királyné-szobor- és a pénzügyi bizottságnak. Tisza István gróf, Biharmegye, Ugra kerület 1861. ápril 22-én Budapesten született; legidősebb fia Tisza Kál­mánnak, Magyarország volt ministerelnökének. Tanulmányait otthon kezdte; a két felső gymnasialis osztályt Debreczenben végezte. Az egyetemi tudományokat Berlinben, Heidelbergben és Buda­pesten hallgatta; az utóbbi helyen nyerte el az államtudományi tudorságot. Kezdetben a belügyministeriumban ismerkedett meg a közigazgatás gyakorlati kérdéseivel ; ez időben élénk részt vett a gazdakör agrárius vitáiban. Az agrárius kérdésekkel elméletileg is foglalkozik s több tanulmánya jelent meg a »Budapesti Szemlé«­ben. Miután az önkéntesi évet leszolgálta és a huszártiszti rangot elnyerte, Biharmegyében telepedett meg.s mint bizottsági tag és tiszteletbeli főjegyző tevékeny részt vett a megye politikai és gazdasági életében. 1886 —1892-ig a vízaknai kerületet képviselte. 1892-ben Vízaknán kisebbségben maradván, a potvalasztások al­kalmával mint újbányái képviselő jutott be a házba, a melynek közgazdasági és közigazgatási bizottságaiban eddig élénk tevékeny­séget fejtett ki. 1896-ban az ugrai kerület mandátumát nyerte el és a közigazgatási bizottságban foglalt helyet. Elnöke és választ­mányi tagja volt több pénzintézetnek és iparvállalatnak, az össze­íérhctlcnségi törvény tárgyalása előtt azonban, nehogy ez állások követendő magatartásában feszélyezzek, valamennyiről lemondott. Az összeférhetlenségi törvény tárgyalásakor a mérsékelt álláspont

Next

/
Thumbnails
Contents