1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Smialovszky Valér

360 viselővé szabadelvűpárti programmal ; e kerületet hat éven át képviselte s a gazdasági bizottságnak négy éven át előadója volt. 1882-ben egyházmegyei algondnokká, később főgondnokká, több állami iskolának elnökévé és 1896-ban az erdélyi egyházkerület statusgondnokává választatott. Golyón, saját birtokán protestáns felekezeti iskolát építtetett, mely által sok eloláhosodott magyar ember visszanyerte eredeti magyarságát s mint patrónus egyrészben rendes támogatás, másrészben általa tett alapítvány által fedezte a tanítói fizetést. Ezen iskolát 1896 év őszén az államnak adta át a felekezet. Hozzájárult több ref. egyház anyagi támogatásához ; a deési takarékpénztár létesítésénél, valamint a Szolnok-Dobokamegyében alakult különféle egyletek, továbbá a megyei vasút s színház létrehozásánál mint főtényező szerepelt. 1884-ig a nagyilondai kerületet képviselte szabadelvűpárti programmal. 1892-ben visszatért magyarláposi régi kerületéhez, míg lSÍHi-ban és 1901-ben ismét az ilondai választókerületben lett megválasztva. Tagja a földmívelésügyi és a IX. bíráló bizottságnak. Smialovszky Valér, Trencsénmegye, Zsolna-Rajecz kerület 1854. márczius 28-án Trencsénmegye Bicsicza községében született ; fia a magyar szabadságharezban és a török emigratióhan részt vett lengyel származású Smialovszky Sándornak. Elemi és gymnasiumi tanulmányait Nyitrán végezte, a jogot Bécsben és Budapesten hallgatta, 1877-ben tudorrá avattatott; 1878-ban részt vett a boszniai hadjáratban mint tartalékos hadnagy, 1879-ben ügyvédi diplomát nyert s kezdetben Pozsonyban, majd szülőföldén Trcncsénmegyében ügyvédeskedett. Itt a Motesiczky-féle kasszalideczi nagy uradalmat kezelte mint zárgondnok. Később a vágvolgvi, a csacza-határszéli és a morvavölgyi osztrák-magyar államvasúttársasági, most magyar állami vonalak kisajátításával volt megbízva. Rajeczfürdőt ó' alakította újjá s az ő buzgólkodásának köszönheti a fürdő mostani szép felvirágozását. Mint Trencsénmegye virilistája élénk részt vett a megyei életben. 1887 (Ha a felvidék összes kérdéseiről : a kivándorlásról, az iparról, a hegyvidéki erdő- és mezőgazdaságról, majd a valutáról, az egyház-