1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Károlyi Sándor gróf

291 Károlyi Sándor gróf, Abauj-Tornamegye, Göncz kerület 1831. november 10-én született, mint Károlyi István gróf ifjabb fia. A szabadságharc/ kitörésével az atyja által alakított Károlyihuszár-ezrédbe lépett s előbb mint alhadnagy, később mint főhadnagy Klapka mellett küzdött. A szabadságharc/ leveretése után Parisba költözött; az általános amnestia után hazajött és atyja gazdasága ügyeinek rendezésére fordította idejét, mi alatt bátyja Ede. a közügyek terén szerepelt. Az országos gazdasági egyesület működése mind szélesebb körre terjedvén, abban tevékeny részt kezdett venni : élénk szereplése által tűnt ki az 1879-iki székesfehérvári gazda-congressuson, majd később egyike lett a gazdakör alapító tagjainak, valamint egyik főtényezője a Tiszavölgyi társaság újjászervezésének, itt a központi bizottság alelnöki tiszte ruháztatván reá. 1881-ben Szilág}'megye tasnádi kerületében képviselővé választatott s ez országgyűlésen a szabadelvű párthoz tartozott; az 1884-iki választások alkalmával azonban a mérsékelt ellenzék programmjával lépett fel és a tasnádi és eszterházai kerületekben választatván meg, az utóbbi mandátumát tartotta meg. melyet 1887-ben és 1892-ben is elnyert. Az 1885-iki kiállítás alkalmával a nemzetközi gazda-congressus elnöke volt. Majd »Terménykivitelünk és a vízi utak« czím alatt a »Xemzetgazdasági Szemlé«-ben nagyobb tanulmányt írt, mely különlenyomatban is megjelent. 1882-ben ő Felsége a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. 189ö-ban a garbócz-bogdányi és pétervásári kerületekben nemzetipárti programmal megválasztatván, az előbbit tartotta meg. Tagja a Főrendiháznak. 1901-ben a gönczi kerületben választott meg szabadelvűpárti agrárprogrammal. Nagyérdemei vannak a szövetkezeti ügy fellendítése körül. A hitelszövetkezetek felvirágoztatása és ez alapon a központi hitelszövetkezet létrejötte főleg neki köszönhető. 1891-ben alapította a Magyar Gazdaszövetséget, majd Hungária néven 1898-ban a Magyar KözPonti-Gazdaszövetséget ; mind a kettőnek elnöke. A Magyar Gazdák Szemléjében több agrár- és szocziál-politikai irányzatú dolgozatot tett közzé, önállóan jelent meg tőle »Néhány szó a munkaskérdésrők, továbbá »Szervezkedés és szövetkezés«. A Szent-Istvántársulat, valamint a Tiszavölgyi-társulat elnökségéről lemondván.