1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Ivánkovics János

19 utazott, hol a vatikáni consilium tartama alatt időzött. Midőn 1870 tavaszán visszatért, Eötvös báró minister Samassa József akkori egyetemi tanár helyébe (ki osztálytanácsosi minőségben a vallásügyi ministeriumba hivatott meg) egyetemi rendes tanárrá nevezte ki. E minőségben nyolcz éven át működött; ez időre esik élénkebb irodalmi szereplése. Buzgó munkatársa volt számos vallásos irányú irodalmi vállalatnak. 1873-ban átvette a »Religio<: szerkesztését s emelte e lap tekintélyét. 1878-ban esztergomi kanonokká neveztetett ki s mint Simor herczegprimás irodaigazgatója négy éven át működött. 1882-ben a szombathelyi püspökké kinevezett Hidassy Kornél utódja gyanánt osztálytanácsos lett a vallásügyi ministeriumban; egyszersmind scardoni czímzetes püspökké neveztetett ki. 1884-ben kiváló szolgálatai elismeréséül a ministeri tanácsosi czímet és jelleget nyerte. 1888. július 31-én ő Felsége veszprémi megyés püspökké nevezte ki. Több egyházi beszéde önállóan megjelent. 1901-ben ő tartotta a Ludovika-akadémia zászlószentelési ünnepén a beszédet. Pápai kamarás. 1898-ban valóságos belső titkos tanácsossá lett. Ivánkovics János rozsnyói r. k. püspök 1846-ban Szegeden született. Iskoláit otthon kezdte s a gymnasiumot szülővárosában végezte, azután theologiát hallgatott Temesváron. 1868-tól 1870-ig nevelő, azután segédlelkész, majd plébánoshelyettes Török-Becsén. 1873-ban szeged-belvárosi segédlelkészszé, 1877-ben a szegedi főreáliskola hittanárává, 1885-ben pedig szeged-rókusi plébánossá választották. Egyházirodalmi tanulmányokat írt egyházi lapokba és folyóiratokba; három munkát is adott ki es pedig: »Szertartástan«-t (mely három kiadást ért), > Egy háztortenelem« czíműtés egyet »Szeged alsóvárosi templomá«-ról; azonelul egyházi beszédeinek gyűjteménye is megjelent. A város közeben tevékeny szerepet vitt és különösen az iparosok mozgalaiban vett részt. Az orsz. iparoktatási tanács másodelnöke. 'eme] elismeréséül 1887-ben szabadelvű programmal képviselővé választatott mC

g Hermán Ottó ellenében. 1891-ben vásárhelyi czímzetes apáttá, 1893-ban pedig a vallás- és közoktatásügyi isterium osztálytanácsosává neveztetett ki. Az ezen állásban J e

n buzgó munkálkodása elismeréséül a dulcignoi püspöki 2*