1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Bernáth Lajos - Berzeviczy Albert

222 Egerben, a jogot Budapesten végezte s ugyancsak itt telepedett le mint ügyvéd a boszniai hadjárat befejezte után, melyben mint hadnagy a (>0. számú gyalog-ezredben részt vett. Ezen háborúban ki lett tüntetve a katonai vitézségi éremmel. Közpályáján nem­sokára Budapest főváros törvényhatóságának bizottsági tagjává választatott. A budapesti ügyvédi kör titkárává, majd később a budapesti ügyvédi kamara választmányi tagjává választotta. 1881. évtől kezdve a nemzeti tornaegylet titkára és ügyésze. A népfel­kelési törvény megszavazása után főhadnagyi ranggal belépett a honvédség tartalékos állományába s néhány éve ugyancsak a hon­védség tartalékos állományában századosi rangot nyert. 1890-ben a mádi kerület, a hová szülővárosa is tartozik, nemzeti párti programmal képviselővé megválasztotta, mely kerületet most is képviseli. Az 1898-iki fúzió óta a szabadelvű párt híve. Az igaz­ságügyi bizottság tagja. Bernath Lajos, Biharmegye, Tenke kerület született 1830-ban Tenkén; theologiai tanulmányainak befejezte után szülőföldjén lelkészszé választották és ott működik ma is. Az 1901. általános választások alkalmával függetlenségi program­mal a tenkei kerület küldte a házba. Berzeviczy Albert, Budapest székesfőváros, VIII. kerület 1853. június 7-én Berzeviczén, Sárosmegyében született; atyja, Tivadar, 1848-ban megyei főjegyző, 1861-ben alispán, később képviselő, majd tanfelügyelő volt. Iskoláit Kis-Szebenben, Lőcsén és Budapesten, jogi tanulmányait Kassán és Budapesten végezte és 1874-ben hosszabb külföldi utat tett. Azután önkentesi évét végezte Eperjesen, letette a tiszti vizsgát, majd — 1877-ben — megszerezte a tudori oklevelet s megtelepedvén Eperjesen, Sáros­megye aljegyzőjévé választatott. Csakhamar tiszteletbeli főjegyző­jévé lett a megyének s az eperjesi jogakadémián, hová az evan­gélikus collegium pártfogósága katholikus léte daczára meghívta, tanári állást vállalt s előbb ideiglenesen a jogtörténetet és encyclo­pacdiát, azután képviselővé választásáig kiválóan a nemzet­gazdaságtant és politikát adta elő. 1880-ban Sárosmegye egy­hangúlag valóságos főjegyzőjévé választotta. 1881-ben elfogadta

Next

/
Thumbnails
Contents