1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Baross Jusztin - Baross Károly

209 rövid idő múlva az országos statistikai hivatalba, majd a kereskedelemügyi ministeriumba nevezték ki segédfogalmazónak. Korán l«ezdett agrárjogi kérdésekkel foglalkozni ; első nyilvános fellépte az O. M. G. E.-ben volt, a hol is az »Idcgenek birtokszerzésé«-ről tartott feltűnést keltő, külön könyvben is megjelent felolvasást. Második munkája »Az öröklési jog kérdések czím alatt jelent meg s a polgári törvénykönyv tervezetét tárgyalja agrárjogi szempontból. A múlt évben őt kérte fel az O. M. G, E. a kebelében k eletkezett codificationális bizottság általános előadójául s mint ilyent a múlt nyáron hosszabb időre kiküldötte Németországba a paraszt-birtokok öröklési jogának (Anerbenrecht) tanulmányozására ; e tanulmányútról irt nagyobbszabású könyve most van sajtó alatt. Az utolsó két év alatt különben mint közgazdasági vezérczikkiró nevével is sűrűn lehetett találkozni a hírlapokban. A szabadelvű párt híve. A zárszámadásvizsgáló bizottság tagja. Baross Jusztin, Trencsén város 1857-ben született Fruzsinán, Trenesénvárniegyében ; néhai Baross Gábor öcscse ; középiskolai és jogi tanulmányait Budapesten és Pozsonyban * végezte. 1879-berí vármegyei szolgálatba lepett, mint tiszteletbeli segédszolgabiró ; 188l-ben vármegyei aljegyző, 1883ban a baáni járás főszolgabirája, 1890-ben pedig Trencsénvármegye alispánja lett és ebből a tisztségből választatott meg 1901-ben képviselővé szabadelvű párti programmal. A ház gazdasági bizottságának tagja. Baross Károly, Fehérmegye, Bodajk kerület született Deménden (Hontvármegye) 1865. február 28-án. A középiskola elvégzése után a gazdasági tanulmányoknak szentelte életét ; végezte a magyar-óvári gazdasági akadémiát, praxison volt a kisbéri ménesuradalomban és mint segéd a keszthelyi gazdasági tanintézet birtokán. 1887-ben tartalékos tiszt lett. 1888-ban már a »Gazdasági Lapok«-at szerkesztette, majd kezdeményezte és vezette a »Magyar gazdák hadsereg-ellátó szövctkezetét«, melyből 8 mai nagy Mezőgazdák Szövetkezete fejlődött. 1889-ben az Országos magyar gazdasági egyesület titkárává választották, mint ilyen volt a statistikai tanács, a m. kir. államvasutak tarifaKúpviselőház. 14