1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.
Képviselőház - A) Magyarországiak - Bakonyi Samu - Bakó József
205 a 15. sz. gróf Pálffy huszár-ezrednél, a melynek most tartalékos hadnagya. Gazdálkodással foglalkozik a Baghyak pusztakengyeli birtokán (Jász-Xagykún-Szolnokmegyében). A mellett élénk részt vesz a megyei közéletben. I8í)5-ben Csongrádvármegye tiszteletbeli fó'szolgabirája lett. A jelen országgyűlésen első izben képviselő. A szabadelvű párt híve. A naplóbiráló bizottság tagja. Bakonyi Samu, Debreczen város, II. kerület' Debrcczenben született 1862-ben. Középiskoláit szülővárosában, a jogot pedig Budapesten végezte. 1888-ban letévén az ügyvédi vizsgát, Debreczcnben telepedett le, a hol jogi tudása és kiváló szónoki képességei folytán rövid idő alatt ismert névre tett szert, mint kiváló védőügyvéd. \i mellett élénk részt vett a város közügyeiben és politikai életében, mint törvényhatósági bizottsági tagos a függetlenségi párt egyik vezére. A debreczeni Csokonai-körnek alakulása óta főtitkára. Az egyházpolitikai mozgalmak idején, a mikor a törvényhatóságok nagyszabású akcziója megkezdődött, jelentékeny szerepe volt abban, hogy Debreczen városa az első törvényhatóságok között volt, a melyek a liberális reform mellett megnyilatkoztak. Az ez alkalommal rendezett liberális nagygyűlésen ő volt a függetlenségi párt szónoka; a szabadelvűpárt szónoka Márk Endre volt, a ki az 11)01. évi választások alkalmával vele szemben kisebbségben maradt. Az igazságügyi bizottság tagja. Bakó József, Veszprémi-negye, Enying kerület született 1861. június 23-án Balaton-Kenésén, Veszprémmegyében egyszerű földműves szülőktől. Középiskoláit Pápán, Bonyhádon, Budapesten, Nagykőrösön, Nagykanizsán végezte s ez utóbbi helyen érettségi vizsgálatot tévén, a theologiai tanfolyamra Pápára ment, hol két évi tanfolyamot végezvén, egyéves önkéntesnek állott be a 69-ik gyalog-ezredbe az 1884. évben. Katonai szolgálata után ismét folytatta theologiai tanulmányait, a melyeknek befejezése után Balaton-Kenésén, születési helyén, akadémikus rector lett 1886-ban. 1888-ban Szentkirály-Szabadjára, Veszprémmegyébe ment segédlelkésznek. 1889-ben ismét szülőföldjére, Balaton-Kenésére ment káplánnak, hol három évig V