1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Apáthy Péter - Apponyi Albert gróf

202 gatott. 1868-ban végezvén, külföldre utazott s hosszabb időt töltött Németországban és Francziaországban, politikai és nemzetgazdasági tanulmányokkal foglalkozva. A suezi csatorna megnyitására Egyptomba utazott. 1870-ben visszatért s 1872-ben Szent-Endrén képviselőnek választatott. 1875-ben a választásoknál kisebbségben maradt négy helyen s csak 1877-ben juthatott be mint a bobrói kerület képviselője. Első parlamenti fellépésekor a gyámügyi törvény tárgyában feltűnést keltett szónoki képességével. Működésének súlypontját ekkor a közgazdasági kiegyezésre, s ebben kivált a kereskedelmi s külügyi politika kérdéseire fektette. A Sennyey-párt híve volt, de midőn Sennyey visszavonulni kezdett és az egyesült ellenzék megalakult, ehhez csatlakozott és e pártban, mely az 1887-iki országgyűlés vége felé a »nemzeti párt« nevet vette fel, nemsokára vezérszercpre jutott. A közigazgatási reformjavaslatot a bizottsági és képviselőházi tárgyalások alkalmával támogatta mindaddig, míg a kormány a kétszakaszos elvi jelentőségű törvényjavaslatot nyújtotta be, a mikor Apponyi újra ellenzéki álláspontra helyezkedett. 1881 óta a jászberényi kerületet képviseli, melyben 189ö-ban csak heves küzdelem után győzhetett; az 1901. évi választás alkalmával hasonlóképen heves küzdelme volt Almássy Gézával. A polgári házasság jogintézményének behozatalára a parlamenti első lökést annak idején az <"> feltűnést keltő nagy beszéde adta ; a reformjavaslat beterjesztése alkalmával azonban a polgári kötés kötelező formáját ellenezte és nem szavazta meg. A delegácziónak mindig egyik legtevékenyebb tágja volt, kivéve az 1S95—1897. évi delegácziókat, a melyekbe való jelöltetését nem kívánta, családi okokból akadályozva lévén az üléseken való részvételben. Sokáig elnöke volt a Szent Istvántársulatnak, erről a tisztről azonban 1888-ban lemondott. 1893-ban a Kisfaludy - Társaság rendes tagja lett s székfoglalóul az 1895. évi díszülésen »Aesthetika és politika« czímű értekezését olvasta fel. 1896-ban a budapesti kir. magyar tudomány-egyetem tiszteletbeli doktora lett; ugyanez évben beszédeinek kétkötetes gyűjteménye jelent meg. 1898-ban a magy. tud. akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Már hosszabb idő óta általánosan ismert és tisztelt alakja az interparlamentáris konl'crcncziának s mint a magyar csoport kiküldöttje, több év óta a konferenczia