1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - Függelék - Széchenyi Miklós gróf győri r. k. püspök - Városy Gyula székesfehérvári r. k. püspök

185 új fordulópontnak tekintik e kinevezést, a melylycl eleve biztosítottnak látták a felburjánzott felekezeti izgatásoknak leszerelését. Széchenyi Miklós gróf győri r. k. püspök Sopronban született 1868. évi január 0-án. 1890. évi május 7-én szülőföldjén, Sopronban vette fel Zalka püspök kezeiből a papirendet. Ugyanezen év augusztus végével Kis-Martonba került káplánnak. 1892-ben az új herezegprimás, Vaszary Kolos magával vitte Esztergomba, hol primási levéltáros, majd magántitkár volt. Budapesten a primási palotában szorgalmas tanulással töltötte idejét és a kánonjogból doktori rangfokozatot nyert. 1892. évi február 4-én megkapta a jaaki javadalmas apátságot. 1S9S. január 18-án a béesi Pázmáneum kormányzójává és két hónap múlva esztergomi kanonokká nevezték ki. nagy érdeme van abban, hogy a Pázmáneum ma minden izében magyar. XIII. Leó pápa házi prelátusává nevezte ki. Az új Pázmáneum monumentális palotája Széchenyi Miklós gróf alkotása. Két munkát irt : »A lelkészi kongnia ügye 1885 1895« és a ».laáki apátság története*. Több nagyobb szabású egyházi beszéde is megjelent. Ősei közül mar ketten ültek a győri püspöki széken. Széchenyi György 1058—1085-ig volt az első, Széchenyi Pál 1090 — 1710-ig a második. Gróf Széchenyi Miklós 1901. november 1-én történt püspöki kinevezését Győrött nagy örömmel fogadták. Városy Gyula székesfehérvári r. k. püspök született Zomborban 1840-ban. 1870-ben Csonoplyán volt segédlelkész, 187ő-ben érseki levéltárnok, egy évvel utóbb szentszéki jegyző, majd a kalocsa-föegyhazmegyei érseki könyvtár igazgatója, 1880-ban a kisebb papnevelő intézet aligazgatója s az érseki lyceumnak helyettes, majd rendes tanára. Ugyanekkor nevezte kj a pápa tiszteletbeli kamarásává. 1883-ban szentszéki ülnök és a középiskolai tanárvizsgáló bizottság tagja, 1886-ban zsinati vizsgáló és bekebelezett theologiai doktor, 1887-ben a kalocsai nagyobb papnevelő kormányzójává neveztetvén ki, egyben czimzetes kanonokká is lett; 1889-ben a kalocsai czimzetes apátságot kapta és 1892 után Császka érsek oldalkanonokja volt és a tiszai kerület fő-