1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Dessewffy Sándor

13 a theologiai tanfolyamot pedig a bécsi tudományegyetemen, mint a Pazmaneum növendéke végezte és 1850. szeptember 21-én pappá szenteltetett. A nagyszombati érseki convictusban előbb praefectussá, majd ugyanott az érseki lyceumban tanárrá neveztetett ki. Tapasztalatainak gyarapítása végett és a gyermeksemináriumok tanulmányozása czéljából 1851-ben bejárta az osztrák tartományokat és Felső-Olaszországot. 1853-ban a nagyszombati szentszék jegyzőjévé és érsekhelynöki levéltárnokká neveztetett ki, 1856-ban pedig érsekhelynöki titkárrá mozdíttatott elő. 1864-ben a primási irodaigazgatói állomás üresedésbe jővén, Scitovszky János herczegprimás e fontos állásra Császka Györgyöt nevezte ki, melyet Scitovszky halála és Simor kinevezése után, sőt 1870. évben esztergomi kanonokká bekövetkezett kinevezése után is megtartott. 1874. február 27-én Samassa Józsefnek az egri érseki székre történt előmozdítása folytán szepesi püspökké Császka György neveztetett ki, ugyanazon évi június 15-én praeconizáltatott, július 19 -én pedig Simor által püspökké szenteltetett; szeptember 2-án elfoglalta püspöki székét. 1891. október 27-én kalocsai és bácsi érsekké kineveztetett; ugyanazon évi deczember 14-én praeconizáltatott, érseki székét 1892. február 17-én ünnepélyesen elfoglalta. O Felsége valóságos belső titkos tanácsosa ; a Lipót-rend nagykeresztese ; az I-ső oszt. vaskorona-rend lovagja; a pápai szt. Gergely-rend nagykeresztese ; a pápa házi főpapja és pápai trónálló ; a jeruzsálemi szent sír rendjének nagykeresztese; római gróf. Az ezredéves kiállítás alkalmából ő Felsége legmagasabb elismerését nyilvánította közreműködéseért. A magyar tudományos Akadémia igazgató tanácsának és a magyar földhitelintézet felügyelő bizottságának tagja. A pénzügyi bizottság tagja. Dessewffy Sándor csanádi r. k. püspök 1834. június 3-án Pozsonyban született, hol atyja, Antal, Temesmegye főjegyzője, majd alispánja, az 1834—36-diki országgyűlésen követ volt. Alapnevelését a családi körben Temesvárott nyervén, Korán ismerte meg Délmagyarország akkori magyar közéletének 6

8ynázi ^

s v

üági előkelőségeit és vezető férfiait. Gymnasiumi anulmányait részint Kis-Szebenben a piaristák kollégiumában, eszint Kassán a premontreieknél és mint magántanuló Gyönyösön