1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Üchtritz Zsigmond báró - Vásárhelyi Béla

182 13-án tartott évszázados ünnepén tiszteleti jogtudori díszoklevéllel tüntette ki. A szépirodalmi téren még csak a Kisfaludy-társaság részéről 50 éves irói jubileuma alkalmával 1882-ben lépett nyilvánosság elé »Méhek« czím alatt összegyűjtött epígrammjai s emlékversei és jellemrajzaival. Deák jellemrajzát Horváth Mihály történetirónk szóról szóra átvette »2ö év Magyarország történetébők czímű nagy művébe. Tóth Lőrincz oly magas életkort ért el (most már 87 évet), hogy már három izben ünnepelték irodalmi jubileumát: kétszer a Kisfaludy-társaságban (1882- és 1801-ben) megújított díszoklevéllel s egyszer a m. tud. akadémiában (1886-ban). Üchtritz Zsigmond báró született 1846. május 24-én Marczaltőn, Veszprémmegyében ; atyja Emil, német létére, részt vett az 1848-iki szabadságharezban s küzdött a magyar hadseregben. Fia, mint veszprémmegyei nagybirtokos, egészen itt telepedett meg s kiválóan gazdászattal foglalkozott. Választmányi tagja a lovaregyletnek, a nemzeti kaszinónak ; Veszprémmegye virilistája. 1878-ban Veszprémmegye ugodi kerületében képviselővé választatott szabadelvűpárti programmal ; a következő országgyűlésen nem volt tagja a háznak, míg 1884ben a körmendi kerületben, Vasmegyében, ismét megválasztották s elfoglalta helyét a szabadelvű párt soraiban. A főrendiházban is a szabadelvű párt egyik támasza. A közgazdasági és közlekedésügyi bizottság tagja. Vásárhelyi Béla született 1838-ban Makón Csanádmegyében. Atyja,Vásárhelyi János, a harminczas években Csanádmegye követe, utóbb első alispánja volt. Anyja, született Brüneck Júlia, ki testvérével, Vásárhelyi Alhertnével és Bohus-Szögyényi Antóniával a szabadságharcz leveretésc után az aradi vár foglyainak vedangyala volt. egyike volt a legjelesehb honleányoknak. A középiskolát Aradon, az egyetemet Budapesten végezte. Tanulmányainak befejezte után 10 éven át birtokain gazdálkodott. 1881-ben országgyűlési képviselővé választotta az aradmegyei Borosjenő kerület. Boros Bénivel 1875-ben építették az arad-kőrösvölgyi vasutat, később az arad-csanádi