1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - I. A Felséges Uralkodóház teljeskorú főherczegei - Rainer

9 ezredben, utóbb ugyanazoii ezred főhadnagya, most I. oszt. százados a cs. és kir. 59. sz. gyalog-ezredben. Ő Felsége 1893-ban az aranygyapjas renddel tüntette ki. Zcneköltészettcl foglalkozván, több zenemű is megjelent tőle. Rainer főherczeg 1827. január 11-én Milanóban született; negyedik fia az 1853-ban elhunyt Rainer főherczegnek. Egy ideig ezredes volt az 1. sz. császár-gyalog-ezrednél, azután a Wallmoden vértes-ezrednél; 1852-ben az 59. gyalogsági ezred tulajdonosa, később vezérőrnagy és dandárnok lett. 1857. február 2-án a Reichsrath elnökévé neveztetett ki és három évvel később vezette a megerősített birodalmi gyűlés tárgyalásait. 18(51. február 4-én a Schmerling által alakított kabinet ministerelnökévé neveztetett ki ; nemsokára megjelent a februári pátens. 1862. január 11-én a szent Istvánrend nagykeresztjét nyerte. 1865. július 22-én fölmentetett állásától. Közben 1861. márczius 9-én altábornagygyá lépett elő, ugyanez év márczius 10-én a bécsi császári tudományos akadémia curatorává lett (tiszteletbeli tagja is e tudományos intézetnek). 1863. márczius 31-én az osztrák művészeti és iparmúzeum protectorává neveztetett ki. 1866-ban Albrecht főherczeg oldalán részt vett az olaszországi hadjáratban. 1872. július 20-án az osztrák Landwehr főparancsnokává neveztetett ki; ez állást tölti be ma is. 1873-ban a bécsi világkiállítási bizottság elnöke volt. 1874-ben táborszernagygyá neveztetett ki. Neje, kivel 1852-hen kelt egybe, Mária főherczegnő, nővére néhai Albrecht főherczegnek. A tudományok iránt élénk érdeklődéssel viseltetvén, az Elhtyumi nagy papyrus-kincset (Rainer-Papyrus) megvásárolta. Védnöksége alatt Ivis-Ázsia átkutatása czéljából magántársulat alakult. A 31. sz. porosz kir. lövész-ezred tulajdonosa.