1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.
Főrendiház - X. A főrendiház élethossziglan megválasztott tagjai - Odescalchi Arthur herczeg - Pallavicini Ede őrgróf
141 Odescalchi Arthur herczeg 1836. július 21-én Szolcsányban, Nyitramegyében született. Tanulmányait Pozsonyban, majd a lipcsei, pesti és bécsi egyetemeken végezte. Az absolutismus idejében sokat tartózkodott külföldön, különösen Svájczban, hol anyai nagynénjei, gróf Batthyány Lajosné, a kivégzett első magyar ministerelnök özvegye, és gróf Károlyi Györgyné töltötték száműzetésük napjait. Később Olaszországba, Rómába ment, hol a Lamoriciére franczia tábornok alatti pápai hadseregben vállalt szolgálatot. Az 1860-iki hadjáratban részt vett s 1861-ben csapatja feloszlatása után visszatért hazájába, s midőn a magyar honvédséget felállították, századosi ranggal ebbe lépett. Az 1878-iki választások alkalmával a tapolczai kerület országgyűlési képviselőjévé választotta függetlenségi programmal. A bukovinai székelyek legutóbbi hazatelepítésének actióját ő vezette. Az 1884-iki választások alkalmával kerületében kisebbségben maradt; 1886-ban pedig a vág-vecsei kerületben pártonkívüli programmal képviselővé választatott. 1887-ben máinem lépett fel. Nagy előszeretettel viseltetik a történelmi tudományok iránt s több tanulmányt tett közzé a történelmi társaság közlönyében, a »Századok«-ban és a »Történelmi Tár«-ban. Első neje Lopresti Eugénia bárónő, második neje Erdődy Valéria grófnő, harmadik neje Zichy Júlia grófnő volt. Pallavicini Ede őrgróf 1845-ben Sopronban született; atyja, Arthur, a 7-ik huszár-ezredben szolgált mint kapitány és 1872-ben Sopronban halt meg. Tanulmányait Sopronban és Pozsonyban végezte. 1867-ben mint Sopronmegye tiszteletbeli aljegyzője lépett közpályára; 1869 végén a penzügyministeriumba lépett, melyet mint osztálytanácsos hagyott el 1880-ban, midőn a magyar hitelbank vezérigazgatója lett, a mely állásáról 1900-ban lemondott, beérve a Magyar Hitelbank igazgatótanácsi tagságával; elnöke a Ganz-gyárnak, a kőolajfinomitó részvénytársaságnak és egyéb közgazdasági vállalatnak ; az országos földhitelintézet választmányi tagja. 1878 óta cs. és kir. kamarás; 1884-b en a vaskorona-rend másodosztályát n3 r erte a magyar állami hitel emelése körül szerzett érdemei elismeréséül. 1897-ben val. b.
