1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - I. A Felséges Uralkodóház teljeskorú főherczegei - Lipót Ferdinánd

7 országba követte és az Elba melletti Brandeisban nevelkedett. Atyja halála után örökölte ez uradalmat; azonkívül Maljorca spanyol szigeten csodaszerű kéjlakot építtetett, melyet Miramarenek nevezett el. Szenvedélyes utazó lévén, ismételten nagy tengeri utakat tett; többször járt Amerikában. 1881-ben meglátogatta a melbournei kiállítást s Amerikán át tért vissza. Utazásairól több művet írt, melyeket önkészítette rajzokkal díszített. Művei : »Um die Welt, ohne zu \vollen«, Tagebuch, (Wien und Würzburg 1882) [e munka három kiadást ért meg és száz eredeti rajzot foglal magában] ; továbbá : »Die Yachtreise in den Syrten«, »Bizerta«, »Cypern«, »Die Karawanenroute von Aegypten nach Syrien« [a két utóbbi angol nyelven is megjelent]; »Los Angeles« (Dél-California leírása) és »Die Balearcn in Wort und Bild geschildert« (1885. öt kötet). Az utóbbi években is élénk irodalmi működést fejtett ki. Az utolsó útirajzai közül kiemelendők »Ramleh«, »Alborah«, »Bougiey« és »Helgoland« czímű munkái. Mindeme művekben a főherczeg mint kiváló rajzoló is mutatkozik he, aki irodalmi dolgozatait hangulatteljes rajzokkal kiséri. 1865 óta ezredesi rangot tölt be a hadseregben. 1867-ben aranygyapjas vitéz és az 58. gyalogezred tulajdonosa lett. Állandóan SanRoccoban tartózkodik (Trieszt mellett), visszavonulva a közügyektől és kizárólag tanulmányainak élve. Midőn 1882-ben Károly Lajos főherczeg ő Felsége képviseletében a trieszti kiállítást megnyitotta, Lajos Salvator főherczeg is elhagyta egy-két napra magányát és megjelent a trieszti ünnepségeknél. A bécsi tud. akadémia tiszteletbeli tagja. Lipót Ferdinánd főherczeg 1868. deczember 2-án Salzburgban született mint toscanai Ferdinánd nagyherczeg legidősb fia. 1883—1887-ig a fiumei tengerészeti akadémiát látogatta és azután a »Fasana« nevű korvetten körülhajózta a világot. 1889-ben sorhajó-zászlóssá, 1892. október -5-én I. oszt. sorhajó-hadnagygyá neveztetett ki. 1894-ben mint L oszt. százados a 8. gyalogezredben, Brünnbe és 1897-ben mint őrnagy a 45. sz. gyalogezredhez Przemyslbe helyeztetett át, a hol 1899. április 6-án alezredes lett. 1900. október 1. óta ezredes a sz. gyalogezredben Iglauban. Aranygyapjas vitéz.