1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - I. A Felséges Uralkodóház teljeskorú főherczegei - Lipót Ferdinánd - Lipót Salvator - Ottó

7 1865—1868-ig mint a tengerészeti csapatok és mint a hajóraj felügyelője szerepelt. Az 1866-ik hadjáratban a 8. hadtestet vezényelte s részt vett a skalitzi és tobitschaui ütközetekben. 1880-ban lovassági tábornok lett. 1880-ban gyöngélkedése folytán felügyelői állásától felmentetvén, a számfeletti tábornokok létszámába tétetett át. Mint katonai iró a tengeri aknák megtalálásáról és felrobbantásáról művet írt. Az orosz cs. 25. dragonyos-ezred és a 6. porosz kir. gránátos-ezred tulajdonosa. Lipót Ferdinánd főherczeg 1868. deczember 2-án Salzburgban született mint toscanai Ferdinánd nagyherczeg legidősb fia. 1883—1887-ig a fiumei tengerészeti akadémiát látogatta és azután a »Fasana« nevű korvetten körülhajózta a világot. 1889-ben sorhajó-zászlóssá neveztetett ki. Jelenleg a cs. és kir. 8. gyalog-ezredben százados. Aranygyapjas vitéz és a katonai érdemkereszt tulajdonosa. Lipót Salvator főherczeg toscanai berezeg, 1863. október 15-én AH-Bunzlauban született ; legidősebb fia Karoly Salvator főherczegnek. 1878-ban mint hadnagy belepett a 77. gyalog-ezredbe, melynek atyja a tulajdonosa ; 1882-ben főhadnagygyá lépett elő. 1883-ban a néhai Rudolf trónörökös nevét viselő 2. tüzér-ezredbe, 1885-ben a 9. üteg-hadosztalyhoz helyeztetett át. Ugyanazon évben a 3. sz. tüzér-ezredben kapitány, innen 1887. május 13-án az 1. sz. gyalog-ezredhez lépett át. 1889-ben őrnagygyá lett a 11. számú tüzér-ezredben Lemberg állomással. 1889. október 24-én egybekelt Donna Blanca bourboni herczegnővel, a mely házasságból 1 gyermek született. Miután mint ezredes a 13. zágrábi cs. és kir. hadtesti tüzér-ezred parancsnoka lett, több év óta Zágrábban él, a hol 1896-ban mint tüzér-dandárnok is megmaradt. A 18. cs. és kir. gyalog-ezred tulajdonosa. Ottó főherczeg 1865. ápril 21-én Gráczban született; második fia néhai Károly Lajos főherczegnek. 1880-ban vizsgáit kitűnő sikerrel letévén, mint hadnagy a 7. dzsidás-ezredbe lépett, 1881-ben aranygyapjas vitéz, 1884-ben főhadnagy, 1885-ben a 13. dzsidás-ezredhez Gödingbe