1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - B) Grófok - Apponyi Géza - Apponyi György

72 ságra lépvén Hablivetz Francziskával, Hablivetz Ferencz bécsi zeneigazgató leányával, teljesen visszavonult a közpályáról és részben Gráczban, részben Döblingben él. Törvényhozói jogát nem igen gyakorolja. Zemplénmegye első virilistája. Apponyi Géza, Károly egyetlen fia, 1853. február 16-án Bécsben született. A középiskola befejezése után négy évig jogi tanulmányokkal foglalkozott; majd átvéve a néhai Apponyi József gróf után örökölt pálfai uradalmat, jelenleg ennek kezelésével foglalkozik. 1876-ban nőül vette Széchényi Kálmán gróf leányát, Paulát, a ki később csillagkeresztes palotahölgy lett. 1881-ben a kamarási méltóságot kapta. Apponyi György 1808. dcczember 29-én Pozsonyban született; jogi tanulmányait a pozsonyi akadémián végezte s mint tolnamegyei tiszteletbeli aljegyző kezdte pályáját. Később az udvari kanczelláriánál mint fogalmazó, majd mint titkár szolgált. 1835-ben kamarás lett. Az 1840-iki országgyűlés után a kir. Curiához táblai biróvá neveztetett ki. Az 1843/44 iki országgyűlésen tűnt föl, midőn a conservativek élére állott. Az országgyűlés után másodkanczellári és valóságos belső titkos tanácsosi méltóságra emeltetett. Jóllehet Mailáth Antal gróf főkanczellár állt a kormány élén, Apponyi grófnak döntő szerep jutott az ügyek intézésében és az ellenzék támadásai is kiválóan ellene irányultak; különösen neki tulajdonították az 1723 : LVI. t.-cz. életbeléptetését, mely a közigazgatás reformját czélozta. 1847. november 6-án főkanczellárrá neveztetett ki s a király az országgyűlést 1847. november 2-án az Apponyi által készített magyar beszéddel nyitotta meg, mely nngy lelkesedést idézett elő. Az országgyűlés alatt kemény tusát vívott a Kossuth által vezetett szabadelvű ellenzékkel. 1848-ban sikerült ennek a hatalmat kezébe venni, s Apponyi leszorult a cselekvés teréről. A szabadságharcz alatt visszavonultan élt. 1854-ben a Lipót-rend nagykeresztjét nyerte. 1860-ban a király kívánatára belépett a Reichsrathba, a hol Magyarország jogainak védelmére kelt. 1861. ápril 2-án mint kir. biztos megnyitotta a magyar