1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - IV. Az evangélikus református, az ágostai hitv. evangélikus és az unitárius egyházhivatalban legidősebb három-három püspöke, illetve főgondnoka és felügyelője - Karsay Sándor

43 1878-ban, a legutóbbi rendezés alkalmával, Udvarhelymegye főispánjává neveztetett ki. 1876 óta az árkosi zsinat egyhangúlag az erdélyi unitárius egyház főgondnokáva választotta s e minőségében tagja a főrendiháznak. 1886. május 15-én a varmegye lakói pártkülönhség nélkül 25 éves jubilaeuinát megünnepelték, mely alkalommal ő Felsége a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Szeretett neje, báró Rauber Mária elhalálozása után többször nyilvánította állásától való visszalépési szándékát, a melyet különböző okokból csak 1891. deczember havában vihetett ki, midőn nyugdíjba lépett s ekkor ő Felsége a szt. István-rend kiskeresztjével tüntette ki. Minden intézményt pártolt és elősegített, melylyel a kormányára bizott törvényhatóság szellemi és anyagi előhaladásat előmozdíthatta. Egyháza anyagi érdekeire is kiterjesztette figyelmét, a mennyiben tőkepénzeinek jövedelmező és biztos fekvő birtokokba leendő elhelyezését eszközölte. Az általa Erdélyben létesített vagy berendezett számos egyházi és iskolai intézeten kivül a Budapesten levő unitárius templom és bérház, valamint a község létesítését is hathatósan segítette elő. A közjogi bizottság tagja. Karsay Sándor a dunántúli ág. ev. egyházkerület püspöke született Győrött 1814. márczius 15-én. Hasonló nevű atyja, a ki előbb prédikáló tanító, azután lelkész volt, maga tanította otthon, azután a soproni ev. lyceumba vitte. Kiss János, akkori evang. superintendens és költő, nagyon megkedvelte s töhbször rábízta irodalmi munkái leírását. A Kiss János által 1790-ben alapított »Magyar társaság«-nak tagja s pénztarosa volt. Theologiai tanulmányait Sopronban s 1888-ban a bécsi egyetemen fejezte be. Innen gróf Zay Károly gyermekei mellé ment nevelőnek. Két év múlva hazament beteges atyja segédéül. 1887. ápril 12-én Kiss János superintendens által Iclkészszé szentelve Mencshelyre (Veszprémmegye) ment káplánnak, a hol ugyanazon évben elhunyt főnöke helyére rendes Iclkészszé választották. 1889-ben Téthre (Győrmegye) hivták meg lelkésznek. 1847-ben megválasztották egyházkerületi aljegyzőnek ; 1853-ban gyámoldai íopénztárosnak, 1858-ban győrmegye] esperesnek, 1863-ban egyházkerületi főjegyzőnek es 1866-ban superintendensnek. 1838-ban mozgalmat indított tanítói értekezletek alakításara. 1842-ben a győr-