1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.
Főrendiház - III. A görög keleti egyház egyház-nagyjai - Nikolics Miron - Opacsics Germán - Popea Miklós
37 rokkant lelkészek, a lelkészek özvegyei és árvái számára pedig létesítette az úgynevezett egyházmegyei papi alapot es alapját vetette a létesítendő egyházmegyei hitfelekezeti gymnasiuninak. 1879-ben ő Felségétől a másodosztályú vaskorona-rendet, 1896-ik évben a Ferencz József-rend nagykeresztjét kapta tevékenységének elismeréséül, miután már azelőtt az arany érdemkeresztet nyerte volt. Irodalmi működéséből fölemlítendő, hogy 1878-ban Archipresbiter név alatt: »Egy komoly szó a végső órában« czímű munkát adott ki, mely a görög keleti román egyházra nézve reformokat hoz javaslatba. Nikolics Miron pakraczi g. kel. szerb püspök született 1845-ben Miholjaczon (Szlavonország) mint az ottani lelkész tia. Hittani tanulmányait Karlóczán befejezte, mire lelkészszé szenteltetett. 1881-ben arehimandrita lett, 1888-ban pedig püspökké választatott, mely választás csakhamar legfelsőbb megerősítésben részesült. Az egyházi administratioban nagy jártasságot szerzett az elhunyt Gruies Xikanor püspöksége alatt, kit tíz évig tartó betegsége alatt helyettesített. Az ezredéves ünnepélyek alkalmával a II. oszt. vaskorona-rendet nyerte. Opacsics Germán bácsi g. kel. szerb püspök született 1857. augusztus 8-án Szlabinyában, Horvátországban. Elemi iskolait Vojnicen, a gymnasiumot Zágrábban és Újvidéken végezte. Ezután harmadfél hónapig jogot tanult Bécsben, majd részt vett négy hónapig a boszniai hadjáratban. 1880. évben Karlóczán theologiára iratkozott be s tanulmányai befejeztével 1884-ben hittanár lett Karlóczán a gymnasiumban ; 1888-ban felvette a szerzetesi jelleget, 1888-ben pedig theologiai tanár lett. 1890-ben a karlóczai consistorium jegyzőjévé választotta ; 1898-ban bácsi püspökké választatott és 1894. májusban foglalta el székét. A főrendek közé 1894. május 4-én vétetett fel. Popea Miklós karánsebesi g. kel. román püspök született 1826. évi február hó 17-én Brassó melletti Hosszúfalu községben, a hol atyja mint gör. kel. román lelkész működött. Tanulmányait Brassóban, Balássfalván és Kolozsvárott végezte.