1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - B) Horvát-Szlavonországiak - Drakulics Emil - Egersdorfer Sándor - Ferich Ferencz - Francisci Henrik - Galjuff Lajos

390 jelenet alkalmává] 6 volt az, a ki a bánra rohanó Grzsanicsot megragadta és a tettlegesség elől a bánt megvédte. A közgazdasági bizottság tagja és póttagja a valuta-bizottságnak. Drakulics Emil a brlogi kerületből. Nyugdíjazott cs. és kir. százados. Egersdorfer Sándor 1846-ban született. Zágrábi egyetemi tanár és a horvát országgyűlésen úgy a pénzügyi, mint a regnicolaris bizottságnak állandó előadója. Ferich Ferencz mintagazdaság birtokosa. Francisci Henrik 1834. szeptember 15-én született Samoboron; ősrégi horvát család sarja, mely már 1206-ban a samobori vidéken lakott. Tanulmányait Zágrábban és Nagy-Kanizsán végezte s miután a zágrábi jogakadémiát látogatta, az ottani törvényszéknél gyakornokoskodott, majd Ivanecen, Nasiezon és Szlatinán szolgált az igazságügyi téren. 1863-ban visszavonult. 1867-ben ismét államszolgálatba lépett és mint samobori járasbiro szerepelt. A közigazgatás reorganisatiója alkalmával Krápina*Töplitx alispánja lett, 1882-ben hasonló minőségben Jaskára helyeztetett át. 1884-ben nyugalomba vonulván, az ozalji kerületben képviselővé választatott s tagja lett a magyar országgyűlésnek is. A legutolsó választások alkalmával bárom kerületben is megválasztatott; ezelőtt második, 1895 Óta első alelnöke a horvát tartomanygyülésnek, tagja a delegatiünak. 1880 óta BSZtalnok, 188(5 óta m. kir. honvéd-őrnagy. Galjuff Lajos 1850-ben Visovljén, Horvátországban született. Tanulmányait Kaposvárott, Pécsett és Budapesten végezte, majd Magyar-Ováron gazdasági tárgyakat hallgatott. Tanulmányai befejeztével birtokára vonult vissza és gazdálkodott lSS7-ig, midőn tartomanygyiilési képviselővé választatott. Tagja a számvizsgáló és a naplóbiráló bizottságnak.