1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Szilágyi Dezső

352 1806-ban a pénzügyi bizottságban többé nem kívánván jelöltetni, a közigazgatási bizottság elnöke lett. Készt vett ;i valuta-szabályozás tárgyában egybehívott országos enqúéteben, a hol tartott beszédei újból megerősítették azon tekintélyt és súlyt, a melyet minden fontos és nehéz kérdésekben való nyilatkozatainak tulajdonit az egész ország. A közügyek terén szerzett érdemeinek elismeréséül 1893-ban a Lipót-rend nagykeresztjével lett kitüntetve. Elnöke volt az 1802 : XXI. t.-cz. értelmében kiküldött országos ellenőrző bizottságnak, továbbá a millenniumi országos bizottságnak és az 1896-ban Budapesten ülésezett delegatiónak. Ezen nagyszabású tevékenység mellett még időt szakított magának nemzeti eulturális czélok előmozdítására, több év óta nagy gonddal vezetvén a Dunántúli Közművelődési Egyesület ügyeit. A Közművelődési Egyesületek ez idei congressusán egyik társelnök volt. Az 1896-ban Budapesten tartott interparlamentáris conferentia magyar csoportjának elnöke volt és a conferentián elmondott fényes beszédei általános feltűnést keltettek. Végre elnöke volt az 1896-iki országos quota-bizottsagnak, a melynek munkálataira irányadó és döntő befolyást vett. Szilágyi Dezső, Pozsony város, I. kerület 1840. április 1-én Nagyváradon született, hol atyja tekintélyes ügyvéd volt. Középiskoláit befejezve, a jogot Bécsben, Németországban és Budapesten hallgatta, majd ügyvédi gyakorlatra lépett. Ekkor hírlapírással is kezdett foglalkozni, a »Pesti Napló«-ba és a »Magyarország« czímű lapba dolgozott. 1867-ben a ministerium megalakulván, Horvát Boldizsár az igazságügyministeriumba hívta meg, hol előbb titkár, majd osztálytanácsos lett. Tevékenysége itt főleg a törvények előkészítésérc irányult. 1870-ben megbízást nyert, hogy a törvénykezési rendtartást, főleg pedig a bűnvádi eljárást tanulmányozza Angliában, a hova ugyanazon év ápril havában el is indult. Visszatérve, 1871-ben a ministerelnökségnél felállított törvénykészítő bizottság tagja lett; ugyanazon év őszén Gyula-Kchervárott képviselővé választatott. Első nagyobb beszédét 1872-ben mondta a választási törvény tárgyalásakor. A törvénykészítő bizottság három évi működés után megszűnvén, mint ministeri tanácsos kilépett; 1874-ben a budapesti tudomány-egyetemhez a büntetőjog és politika rendes