1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Ruffy Pál - Sághy Gyula

333 jogot, közben mint önkéntes szolgált és 1880-ban tartalékos huszárhadnagy lett; 1889-ben jogtudományi doctorrá avattatott; 1891. ben elnyerte az ügyvédi oklevelet ; ugyanezen évben nőül vette Barta Béla budapesti kir. táblai tanácselnök leányát 1892-ben, midőn Szalavszky Gyula volt államtitkár lemondott a nagy-tapolcsányi kerületről, ott mint nemzetipárti megválasztatott; a múlt cyclus végén kilépett a nemzeti pártból; legutóbb mint szabadelvű Galgóczon választatott meg ; ellenfele Esterházy Miklós Móricz gróf volt, A közlekedésügyi és az összeférhetetlenségi bizottság tagja. Ruffy Pál, Barsftiegye, Újbánya kerület született Csehin, Komáromvármegyében 1854. deczember 15-én. A főgymnasiumot és az egyetemet Budapesten végezte. Szolgált mint egyéves önkéntes és a 12. gyalog-ezred tartalékos hadnagya lett. Jogi tanulmányainak befejezése után jogtudorrá avattatott, letette az ügyvédi vizsgát és Aranyos-Maróthon telepedett le. Közreműködött a felsőmagyarországi halász-egylet fejlesztése érdekében; ő alapította Kriesch Jánossal a halászati lapokat, mely folyóiratnak több évig szerkesztője volt. Az 1886. évben Barsvármegye főjegyzőjévé választotta meg s ezen időponttól munkásságát kiválólag a közigazgatás érdekeinek szentelte. 1895-ben egyhangúlag alispánná választották meg. 1896-ban mint szabadelvűpárti választatott meg országgyűlési képviselővé. A közigazgatási bizottság tagja. Sághy Gyula, Pozsónymégye, Somorja kerület 18-14. május 8-r'n született Edelényben, Borsodmegyeben. A középiskolát Egerben kezdte és folytatta Esztergomban. A jogi tanfolyamot a budapesti egyetemen hallgatta, mire külföldre ment s a heidelbcrgi egyetemnek* három évig volt hallgatója. 1866-ban letette az ügyvédi vizsgát. 1868-ban kinevezték a győri jogakadémiához rendes ' tanárrá, mely állást két évig viselte, a mikor is a budapesti egyetemre rendk. tanárrá nevezték ki. 1872-ben rendes tanár lett. Ez időtől kezdve sűrűn jelentek meg kisebb-nagyobb dolgozatai, a melyek fontosabb jogi kérdésekkel foglalkoztak. Terjedelmesebb munkái : »A római ősalkotmány« és