1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Perczel Dezső

317 és mint ilyen hagyta ei 1881-ben a hadsereget. Megvásárolván a ludányi nagybirtokot, gazdálkodással foglalkozik. Elénk részt vesz Nógrádmegye közügyeiben. Neje Mikó Anna grófnő, Wesselényi báró özvegye. Az 1896-iki választások alkalmával szabadelvű programmal képviselővé választatott. Tagja a földmívelésügyi bizottságnak. Perczel Dezső, Tolnamegye, Bonyhád kerület szülelett 1848. január hó 18-án Szegzárdon, hol atyja, néhai Perczel Béla, későbbi m. kir. igazságügyminister, akkor Tolnavármegye alispánja volt. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezvén, ügyvédi oklevelet nyert. Közigazgatási pályáját 18(58. augusztus havában kezdte meg, mint Baranyavármegye tiszteletbeli aljegyzője; 18tí9-ben harmad aljegyző, majd fokozatosan másod és első aljegyző lett és tevékeny részt vett a köztörvényhatoságok rendezéséről szóló 1870. évi XLII. t.-czikk végrehajtási munkálataiban. Az ezen törvény alapján megejtett első tisztújítás alkalmával 1871-ben a völgységi járás szolgabirájává választatott, mely közigazgatási járás jelenlegi kerületét is képezi. 1X77. márczius havában Tolnamegye alispánjává választatván, az 1878. es 1884. évi általános tisztújítások alkalmával mindenkor egyhangúlag emelte őt megyéje közönsége e legfőbb tisztségre. Megyéje igazgatását magas színvonalra emelte ; főkép a megye közlekedési viszonyainak fejlesztése körül szerzett magának nagy erdemeket; kiváló része volt a budapest-pécsi és a szegzárdrétszilasi vasút létrehozásában. 1887-ben a bonyhádi és pinczehelyi kerület kérte őt jelöltjéül fel s ő az előbbinek, mely honossági kerülete is. képviseletére vállalkozott, tíz és félévi alispánkodás után lemondván e tisztségről, l'gyanezen kerület 1802-ben a téli választások idején, valamint a legutóbb lefolyt általános választás alkalmával is mindenkor nagy többséggel választotta meg képviselőjéül. Mióta képviselő, a közigazgatási bizottságnak volt tagja, 1891-ben a gr. Szapáry-féle vármegyei reformjavaslat előadója. Az 1892' •96-itó eyelus alatt is a közigazgatási bizottságnak jegyzője, majd elnöke volt; egyúttal cinöke volt a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyában kiküldött külön bizottságnak, valamint a földmívclésügyinek is. Ezen ország-