1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Schlauch Lőrincz

25 gomi kanonokká történt kineveztetése. 1871-ben a szepesi egyházmegye püspökévé emeltetett fel. 1873-ban egri érsekké neveztetett Ili. Ónálló munkai latin nyelven jelentek meg, jóllehet egyes értekezései és ezikkei magyar es nemet nyelvű szaklapokban is láttak napvilágot. 1873 óta valóságos belső titkos tanácsos, a papa házi főpapja és trónálló. A főrendiház pénzügyi bizottságának tagja. Deák Ferencs politikai elveinek változatlan híve. 18í)2-ben a szent István-rend nagykeresztese lett. Az elkeresztelési ügy békés megoldása körül nagy buzgalmat tanúsított. Schlauch Lőrincz bibornok nagyváradi 1. sz. püspök 1824-ben márezius 27-én Új-Aradon született ; a gymnasiumot Aradon és Szegeden bevégezvén, a csanádi egyházmegyei papnöveldébe lépett, a honnan Lonovich akkori csanádi püspök a központi seminariumba küldte. Itt, mint a papnövelde »magyar iskolájának* tagja feltűnt irodalmi dolgozataival. Tanulmányait bevégezvén, 1846-ban Lonovich püspök udvari papja lett ; 1847-ben pappá szenteltetvén, Nagy-Szent-Miklóson nyert kápláni állást ; a szabadságharcz lezajlását követő nehéz időkben rövid időközökben előbb oraviezai, 1850-ben péeskai, ismét nagyszentmiklósi, végül temesvár-belvárosi kaplan s itt egyszersmind a papnöveldében a hitágazattan tanára s a szentszéknél a szegények ügyvédje lett ; 1851-ben az egyházjog és egyháztörténelem tanára 9 egyszersmind szentszéki ügyész lett ; 1852-ben szentszéki ülnökké neveztetett ki. 1859-ben merezifalvai plébánossá s 1863-ban temesgyarmatai plébánossá és kerületi esperessé neveztetett ki. Különösen jogbölcseleti s catmnjogi tanulmányait lelkipasztorkodása alatt is folytatta s a miben előbb a zavaros politikai viszonyok késleltették, az alkotmány visszaállítása évében, 1867-ben a budapesti egyetemen megszerezte a canonjogi tudói í koszorút. Tudori értekezese : »Az egyházjavak jogczímeröl hazankban« czímet viseli. Mint temesgyarmatai plébános kezdett foglalkozni egyszersmind a culturtörténelemmel és culturbölcsészettel, és ekkor írt a »Magyar Sion«-ban egy értekezést, melyben liuckle-t ismertette. Kzek képezik ma is legkedvesebb olvasmányait, a mi egyébiránt beszédjeiből is kitetszik. Mint gyarmatai esperesplébános kezdett tevékenyebben reszt venni a közügyekben és