1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Marjay Péter - Marsovszky Endre - Matlekovits Sándor

298 lépett be. Az ipartörvény javaslatáról írt bírálata által magára vonta Gorovc minister figyelmét, ki külföldi tanulmányútra küldte s hazatérte után titkárrá nevezte ki. Ezen idő alatt folyton működött az irodalom terén. Előadásai vezérfonalául írta első rendszeres művét a >Ncmzetgazdaságtan«-t, mely 1874-ben második kiadást ért. Kzt követte a »Pénzügytan«, majd »A kereskedelem története*, egy kisebb terjedelmű kötet a tűzbiztosítás állami szervezéséről és egy nagyobb a differentialis díjtételek jelentőségéről. 1873-ban az akadémia lev. tagjává választotta. A kereskedelmi törvényjavaslat előkészítésénél a javaslatnak a biztosítótársulatokról szóló részeit a szakértekezletekben mint előadó referálta és ezek az ő átdolgozásában jutottak az országgyűlés elé. 1875-ben mint osztálytanácsos a vámügyek vezetésével bízatott meg. Ettél fogva az összes vámügyi tárgyalásokban részt vett; mint a magyar kormány kiküldöttjének, az Ausztriával való közigazgatási kiegyezés előkészítésében nevezetes szerep jutott neki. E tárgyakisoknak mintegy előkészítésére írta németül is megjelent munkáját »Az osztrák-magyar monarchia vámpolitikája 1850-től kezdve napjainkig«. A közgazdasági kiegyezés alatt ministeri tanácsossá, 1880-ban pedig min. államtitkárrá neveztetett ki. Az apatini kerület képviselőjévé választotta. E kerületet képviselte az 1881/84-iki országgyűlés alatt is, azután pedig szülővarosa. Budapest VTI. kerületének mandátumát nyerte. Az 1885-iki országos kiállítás elnöke volt s mint ilyen nyerte a szent István-rend középkeresztjét. Gróf Széchényi lemondásakor és a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministeriumnak földmívelési ministeriummá történt átalakulásakor 188!*. május havában az államtitkári állást elhagyta, mely alkalommal valóságos belső titkos tanácsossá neveztetett ki. Ekkor írta nagy vámpolitikai munkáját »Die Zollpolitik der österroichisch-ungarischen Monarchie und des Deutschen Reiches seit 1868 und derén náchste Zukunft«, valamint 1803-ban »Magyarország államháztartásának története 1887—1803* ezímű öt kötetes nagy pénzügyi művét Az 18!)2. választások alkalmával nem jutott be a képviselőházba és csak 1801 vége felé GyergyóSzcnt-Miklós választókerületben lett megválasztva. Készt vett a quotabizottsagban. Jelenleg a bazini kerületet képviseli. Tagja a felirati és a pénzügyi bizottságnak.