1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Lepsényi Miklós - Leszkay Gyula - Légrády Károly

288 gazdasági oklevelet. Egyéves önkéntes volt a 7. tüzér-ezredben. Főbérlője a lévai uradalomnak, mely bérlet negyven éve a Leidenfrost család kezeiben van. A földmívclésügyi bizottság tagja. Lepsényi Miklós, Zalamegye, Letenye kerület 1X60. márczius 26-án született Lovasberénybcn, Fehérmegyében• A középiskolát szülőhelyén és Székes-Fehérvárott végezte. 1876-ban a szent Kerenez-rendiek szerzetébe lépett, a hol a bölcseleti és theologiai tanfolyam elvégzése után 1882-ben pappá szenteltetett. Mint hitszónok működött Sz.-Antalon (Pozsonymcgve), Andóczon (Sorriogymcgye) és Pozsony városában, 1894-ben Vaszary Kolos biboros herczegprimás az esztergomi egyházmegyébe vette át és azóta ezen egyházmegyének tagja. 1887-ben könyvet írt feleletül Masznyik Kndre pozsonyi ev. theol. tanár »Luther élete« czímű művére. A következő évben kiadta' szent beszédeit és »Hitvédelmi folyóirat* czimen havi folyóiratot indított, továbbá átvette a »Jó pásztor« czímű egyházszónoklati folyóirat szerkesztését. 1890-ben kiadta egyházi beszédeinek második kötetét. 1892-ben megindította a »Magyar Néplap«-ot és két év múlva a tót nyelven megjelenő ;>Krcstan«-t ; a jelen éviién pedig a »Christliches Volksblatt«-ot alapította meg. 1896-ban néppárti programmal választatott meg országgyűlési képviselővé. A naplóhiraló bizottság tagja. Leszkay Gyula, Biharmegye, Berettyó-Újfalu kerület született 1864-ban Bihar-Szt.-Mártonban. Atyja a Deák-párt, majd a szabadelvű part híres vezére volt. A jogot Nagyváradon végezte. () maga is biharmegyei birtokos. 1896-ban függetlenségi programmal választatott meg. Légrády Károly, Maros-Tordamegye, Akosfalva kerület született Budapesten 1834-ben. Középiskolait itt végezte, majd az egyetemen a philosophiai tanfolyamot, később pedig hajlamainak engedve, Bécsben a technikai előadásokát hallgatta. Tanulmányainak befejezése után Budapesten kó'nyomdát, majd könyvnyomdát, stereotypiat, könyvkötészetet és hirlap- és könyvkiado-vallalatot alapított. Kiadója volt több lapnak ; ő alapította a »Pesti Hirlap«-ot,