1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Károlyi Sándor gróf

268 a magyar légióba és Klapka tábornok segédtisztje volt testvérével, Tibor gróffal együtt. Midőn a fegyverszünet megköttetett és a legio feloszlott, ö és Tibor bízattak meg, hogy a legio hazakivano tagjait a határra szállítsak. A határon mindkettőjüket elfogtak, a Hotel Daunba internálták és csak Bismarck interveniálása men­tette meg őket a hadi törvényszék elé való állíttatástól. Ekkor Páriába költözött s 1867-ben tért haza. Azóta a főváros előkelő társadalmi mozgalmaiban tevékeny részt vesz. Átvéve a nagy­károlyi uradalmat, Szatmarmegyének közéletében is kiváló szerep jutott osztályrészéül ; mint megyebizottsagi tag több, a magyar nemzetiség érdekében tett indítványnyal lépett elő. Mint a jockey­club igazgatósági tagja és a nemzeti kaszinó igazgatója szerepel ; diszelnöke a »Caritas« fővárosi jótékony egyletnek. 1887-ben párton­kívüli programmal képviselővé választatott. Az 18í<2-iki általános választások alkalmával ugyancsak fíagy-Károlyban választatott meg és ekkor a szabadelvű párthoz csatlakozott ; később párton­kivülivé lett és mint ilyen 1896-ban újra megválasztatott. Károlyi Sándor gróf, Abauj-Tornamegye. Garbócz-Bogdány kerület rüZ-T-wv 0 / 1881. november 10-én született, mint Károlyi István gróf ifjabb lia. A szabadságharc/ kitörésével az atyja által alakított Károlyi ­huszár-ezredbe lépett s előbb mint alhadnagy, később mint főhad­nagy Klapka mellett küzdött. A szabadságharca leveretése után Parisba költözött ; az általános anmestia után hazajött és atyja gazdasaga ügyeinek rendezésére fordította idejét, mi alatt bátyja, Kde, a közügyek terén szerepelt. Az országos gazdasági egyesület működése mint szélesebb körre terjedvén, abban tevékeny részt kezdett venni; élénk szereplése által tűnt ki az 1879-iki székes­fehérvári gazda-eongressuson, majd később egyike lön a gazdakor alapító tagjainak, valamint egyik főtciiyezője a Tiszavölgyi társa­ság újjászervezésének, itt a központi bizottság alelnöki tiszte ruháztatván reá. 1881-ben Szilágymegye tasnádi kerületében kép­viselővé választatott s ez országgyűlésen a szabadelvű parthoz tartozott ; az lS,S4-iki választások alkalmával azonban a mérsékelt ellenzék programmjaval lépett fel és a tasnádi és eszterhazai kerü­letekben választatván meg, az utóbbi mandátumát tartotta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents