1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Gromon Dezső

246 alkalmával a jog- és államtudományi kar első dékánjává választották meg, mely tisztet az 18815 -4-iki tanévben ismét viselte ; az 1876/7-iki tanévre pedig az egyetem rectOrává választatott meg. Irodalmilag is működött. Nagyobb munkája : ->A magyar polgári törvénykezése, ezenkívül számos értekezést írt. Az 1890-ik évben Szentpétervárott tartott internationalis börtönügyi congressus alkalmával a közoktatásügyi m. kir. minister megbízásából mint a kolozsvári egyetem képviselője vett részt. A közügyekben is tevékeny reszt vett. 24 éves korában a varos képviselő testületének tagjává választották ; a kolozsvári római katholikus egyházközség majdnem egyidejűleg megválasztván őt az egyházközségi képviselet tagjává, 1866-ban az erdélyi r. kath. statusgyűlésbe küldte őt képviselőjévé. A kolozsvári r. kath. egyházközségnek évek óta t'őgondnoka ; főgondnoka továbbá a kolozsvári szent Erzsébct-aggháznak, iosyndicusa a szent Ferencz-rendiek szent Istvánról nevezett erdélyrészi provinciájának, az erdélyi r. kath. status igazgató tanácsának tagja s számos culturalis és emberbaráti intézmény vezetésének részese. 0 Felség* 1874-befl a magyar nemességet a »vargyasi« előnévvel, a folyó 1896-ik évben pedig a közügyek és tudomány terén szerzett érdemei elismeréséül a ministeri tanácsosi czimet és jelleget adományozta neki. Eredetileg a Deák-párt híve volt ; a t'usio alkalmával határozottan a t'usio ellen nyilatkozott és huzamosb időn át egyetlen párthoz sem csatlakozott. Később a nemzeti párt programmját támogatta hosszú éveken at. A nemzeti partnak az utóbbi időben tanúsított magatartása folytát] a szabadelvű párthoz lépett át és 1896-ban szabadelvűpárti programmal Kolozsvár második kerületében megválasztatott Az igazságügyi bizottság tagja. Gromon Dezső, I-Sács-Bodrogmegye, Tovarisova kerület 1838-ban Vajszkán született. Megyéje közéletében kora ifjúságától fogva résztvett ; 1869-ben a hódsági kerület által országgyűlési képviselővé Választotta balközépi programmal J 1875-ben ISácsmegye, Zombor és Szabadka főispánja lett. Főispánsága alatt a bunyevacz nemzetségben forrongás mutatkozott, mely csakhamar lecsillapodott. Mint kormánybiztos több ízben működött árvíz-