1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Lönhárt Ferencz - Majorosy János

le Lönhárt Ferencz erdélyi r. k. püspök 1819. október 8-án Nagyágon született. Gymnasiumi tanulmányait Kolozsvárott végeste, a bölcsészetet Gyula-Fehérvároti hallgatta) theologiai kiképeztetését a becsi Pazmanaeumban nyerte. 1844-ben aldozarra szenteltetvén, Gyulafehérvárt a püspöki irodában ugyanazon évben mint iktató alkalmazást nyert, hol fokozatos előléptetésben részesült. 1848-ban a gyulafehérvári papnövelde tanárává neveztetett ki. A szabadságharc/, alatt Kovács Miklós püspök mellett püspöki szertartó volt. 1853-ban Haynald bajos akkori erdélyi püspök püspöki titkárrá, 1854-ben irodaigazgatóvá, 1807-ben hű és kitartó szolgálatai elismeréseid oldala melletti kanonokká nevezte ki, s midőn utóbbi minőségben először 1859-ben, azután 1802-ben az apostolok sírjahoz zarándokló Haynald püspököt Rómába elkísérte, IX. Piustó] pápai praelatusi czímet nyert. 1858-bafl mcsterkanonokká, 1802-ben theologuskanonokká, 1563-ban pedig a gyulafehérvári főgymnashun mellé püspöki biztosba neveztetett ki. 1864-ben kolozsvári plébánossá s kolozs-dobokai kerületi főcsperessé lett; 1865-ben a boldogságos Szűzről elnevezett salamoni czímzetes apátságot nyerte. Midőn Ráduly JáiH>s nagyprépost és püspökhelyettes 1875. évben elhalalozott, Lonhárt Ferencz néhai dr. Fogarassy Mihály által a megüresedett nagypréposti stallumra hivatott meg, s a király által 1878-ban scardoni püspöki czimmel tüntettetett ki. 1881-ben az aggkora és szélhűdés következtében meggyengült Fogarassy mellé segédpüspökül adatott s a püspök halálával 1882, szeptember 17-én helyét ő foglalta el. 188.'!. november 0-an nyerte a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot A papa házi főpapja, valamennyi erdélyi r. k. iskola és nevelőintézet főigazgatója, az erdélyi r. k. status állaadó elnöke, bönliart a negyvenes években Mardoez Jánossal átdolgozta a Gruber Ágoston-féle »Keresztény hittan elemi vazlata« czímű hitelemzési munkát. A hatvanas évek elején a »Gyulafehérvári fűzetek«-ben közrebocsátotta »Olasz úti jegyzetek« czínúí dolgozatát. Majorosy János tinnini felsz. r. k. püspök született Al-I)ebrőn (Heves megye) ÍS.'U. év július 10-én. Középiskolai tanulmányait Egerben, a hittani tanfolyamot pedig mint a 2*