1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Berzeviczy Albert

206 Berzeviczy Albert, Budapest, V1JI. kerület 1853. június 7-én Berzcviczén. Sárosmegyében született; atyja, Tivadar, 1848-ban megyei főjegyző, 1861-ben alispán, később képviselő, majd tanfelügyelő volt. Iskolait Kis-Szebenben, Löcsén és Budapesten, jogi tanulmányait Kassán és Budapesten végezte és 1874-ben hosszabb külföldi utat tett. Azután önkéntesi évét végezte Eperjesen, letette a tiszti vizsgát, majd 1877-ben megszerezte a tudori oklevelet s megtelepedvén Kpcrjescn, Sárosmegye aljegyzőjévé választatott. Csakhamar tiszteletbeli főjegyzőjévé lett a megyének s az eperjesi jogakadémián, hová az evangélikus eollegium partfogósága katholikus léte daczára meghívta, tanári állást vállalt s előbb ideiglenesen a jogtörténetet és encyclopaediát, azután képviselővé választatásáig kiválóan a nemzetgazdaságtant és politikát adta elő. lSSO-han Sarosmegye egyhangúlag valóságos főjegyzőjévé választotta. 1881-ben elfogadta az eperjesi választókerület megbízó levelét. A képviselőházban mindjárt kezdetben előadója lett a kérvényi bizottságnak, a közoktatási es közigazgatási bizottságok tagjává választatott, tagja lett a delegationak, hol mint előadó is szerepelt, jegyzője lett a szabadelvű pártnak s az 1884-iki országgyűlés második ülésszakának végén a képviselőház is megválasztotta jegyzőjének. Az 1884-iki választásokon az eperjesi választókerület újra megválasztotta képviselőnek, az új képviselőház pedig újra jegyzővé s a válaszfelirati bizottság tagjává. E bizottság nevében ő szerepelt a házban mint előadó. lXN4-iki október végén ministeri tanácsossá neveztetett ki, reá bízatván az egész felsőbb oktatásügy vezetése. 1885-ben tanulmányútat tett Németországban, főleg az egyetemek viszonyait tanulmányozván ; 1886. májusában nyerte az államtitkári czímet és jelleget. 1SS7. június havában Tanárky Gedeon visszavonulása után a közoktatásügyi ministerium valóságos államtitkárává neveztetett ki s a rögtön azután következő választásokon egyhangúlag Lőcse város országgyűlési képviselőjévé választatott. Visi Imrének 1890. január havában történt elhalálozása után Budapest főváros VIII. kerülete képviselőjévé választotta és mandátumát az 1892-iki választásoknál ismét az ő kezébe tette le. Berzeviczy végigküzdvén gróf Csáky Albin cultusministerrel