1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Máriássy János báró

160 1883. évi deczember 31-ig. 1884. január 1-tól kexdve az akkor felállított m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elnöke volt. 1892-ben nyugalmaztatott és ugyanakkor az osztrák-magyar bank magyarországi alkormányzójává neveztetett ki. A bélyeg- és ifletéki ügyekről számos munkát írt magyarul és németül. Egyéb irodalmi működése Tarnay Pál írói név alatt : néhány eredeti vígjáték, számtalan .operetté és szinmű fordítása az első (budai) népszínház számára, Zola Emil öt regényének fordítása a »Pesti Napló« tárczaja számára. Petőfi Sándor »Czipruslomhok Etelka sirján«, »Szerelem gyöngyei* és »Felhők* ezímű költemény eyelusait és több más költeményét volapük nyelvre (világnyelv) lefordította és ily módon részint önálló füzetekben, részint volapük nyelvű folyóiratokban ismertette az egész világgal. E munkálkodásáért a Petőfi-társaság elismerő köszönettel, a volapük terjesztésére Parisban az egész világ képviselőiből választott akadémia pedig tágsággal tüntette ki. A szent [stván-rend kiskeresztjét kapta 1879-ben. Az igazoló biróság, a naplóhiráló, a pénzügyi és a felirati bizottság tagja. Máriássy János báró 1822. június 23-án született Iglón. A bölcseleti tanulmányokat 1840-ben bevégezvén Egerben, a Wasa gyalog-ezredben hadapród lett; két évre rá a magyar testőrségbe vétetett fel. 1847-ben a 2. számú gyalog-ezredhez osztatott be, ugyanez évben főhadnagy lett. Mindjárt a testőrségből való kilépése után hosszabb külföldi utazást tett. Az lSIS-iki első tíz honvédzászlóalj felállítása alkalmával átlépett a nemzeti hadseregbe és a 2. számú honvédzászlóaljnál százados lett. Tisza-Földvárnál annyira kitüntette magát, hogy III. oszt. katonai érdemrendet nyert és őrnagyi ranggal az önkéntes csapatok szervezésével bízatott meg, egyszersmind vezére lett a tiszántúli önkénteseknek. 1" minőségben került Aradra és az ottani tábor vezérévé neveztetett ki. Mint ilyennek alkalma nyilt magát ismételten kitüntetni. Később Görgey hadtestéhez vezényeltetett, harczolt Kápolnánál, Buda ostrománál stb; A világosi fegyverletétel után az aradi várba szállíttatott és 18 évi várfogságra ítéltetett; hét évet Olmützben töltött és 1850-ban kegyelmet nyert. 1861-ben az iglói kerületben orsz. képviselővé válasz-