1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Dőry Dénes

145 gyakorlatban megvalósítani. A codificatio es az igazságszolgáltatás terén szerzett érdemei elismeréséül 1875-ben a szt. István-rend kiskeresztjével tüntette ki ő Felsége. Rudolf trónörökös vizsgatétele alkalmával 1876-ban mint egyik bizalmi férfiú hivatott meg Gödöllőre. A magyar jogászvilág pedig azzal fejezte ki iránta elismerését, hogy az egyik magyar jogászgyülés elnökévé választotta. 1888. május havában a kir. Curia másodelnökévé nevezte ki ő Felsége s e minőségben lón tagja a főrendiháznak. O Felsége 1888-ban a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot és 1892-ben a szent István-rend középkeresztjét adományozta neki. 1893-ban nyugalomba lépvén, ugyanazon évben ő Felsége a főrendiház élethossziglani tagjává nevezte ki. A királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróság, továbbá a közjogi és törvénykezési bizottság tagja. Dőry Dénes 1844. október 6-án Zombán, Tolnamegy ben született. Középiskolai tanulmányait részben otthon, részben Budapesten végezte. 1866-ban a budapesti egyetemen letévén a jogi és államtudományi vizsgákat, a kiivetkező évben Tolnamegye tiszteletbeli aljegyzője, nem sokara valóságos aljegyzője lőn. 1869-ben a völgységi járás főszolgabírójává választatott s c minőségben két évig működött. 1871-ben Tolnamegye főjegyzőjévé választatott, de rövid idő múlva Vizsolyi Gusztáv akkori alispánnak képviselővé történt megválasztása után a megye alispánja lett. Sztankovánssky Imre főispánnak 1873. január hóban bekövetkezett halála után majdnem 2 és fél éven át a főispáni szék üresedése folytán ellátta a főispáni teendőket is, létrehozta s foganatosította e túlnyomókig Deák-párti vármegyében az egyes pártok között az akkor Országszerte végbement fusiót, míg 1877-ben atyja nagyobb mérvű gazdaságainak vezetésére visszavonult, a megyei közéletben mindamellett tevékeny részt vett. 1878-ban a bonyhádi Választókerület képviselőjévé választotta, mely kerületet három cziklusban képviselte. Tagja volt, mint megyei alispán, a honvédelmi ministerium kebelében 1874-dik évben tartott beszállásolasi és a m. k. belügyministerium részéről 1880-ik évben egybehívott közigazgatási országos enquétenek. A képviselőházban mint a zárszámadási és a közigazgatási bizottságnak tagja vett részt a Főrendiház. 10