1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - X. A főrendiház élethossziglan megválasztott tagjai - Pallavicini Ede őrgróf - Pálffy Béla gróf

138 1710-ben bárói méltóságra emeltetett és a Gschwind kihalt nemesi család nevét és czímerét 1719-ben vette fel. Zsigmond báró a hatvanas évek óta szerepel a közéletben, virilis tagja a horvát tartománygyülésnek. Kezdettől fogva az unionista párt egyik leglelkesebb hívei közé tartozott. Egyébként kiválóan gazdasággal foglalkozik és Hrvatszka birtokán mintagazdaságot folytat. Bátyja, Móricz, nyugalmazott berni követ és meghatalmazott minister. Cs. és kir. kamarás. Pallavicini Ede őrgróf 1845-ben Sopronban született; atyja, Arthur, a 7-ik huszár-ezredben szolgált mint kapitány és 1872-ben Sopronban halt meg. Tanulmányait Sopronban és Pozsonyban végezte. 1867-ben mint Sopronmegye tiszteletbeli aljegyzője lépett közpályára; 1869. végén a pénzügyministeriumba lépett, melyet mint osztálytanácsos hagyott el 1880-ban, midőn a magyar hitelbank vezérigazgatója lett. 1873-ban nőül vette Mailáth Etelkát, néhai Mailáth György országbiró leányát. Az országos földhitelintézet választmányi tagja, a kőolajfinomító részvénytársaság igazgatósági elnöke. 1878 óta cs. és kir. kamarás ; 1884-ben a vaskorona-rend másodosztályát nyerte a magyar állami hitel emelése körül szerzett érdemei elismeréséül. A főrendiháznak sok éven át jegyzője volt. A gazdasági és a pénzügyi bizottság tagja. Pálffy Béla gróf 1858. augusztus 24-én Anmyos-Maróthon, Barsmegyéhen született. Jogi tanulmányait a pozsonyi jogakadémián végezte, a jog- és államtudományi vizsgálatokat ugyanott tette le kitűnő sikerrel. Beutazta hazája minden vidékén kivül Olasz- és Bajorországot és Ausztria minden tartományát 1882 óta Pozsony varmegyénél mint tiszteletbeli főjegyző működött s jelenleg gazdasággal is foglalkozik. A főrendiház reformja alkalmával annak élethossziglani tagjává választatott. Jelenlegi tartózkodási helye Vöröskő, a PálffyCSalád ősi fészke. 1887-ben es. és kir. kamarássá neveztetett ki. Társadalmi téren is sokat működött, a magyarosodás érdekében a pozsonyi magyar közművelődési egyesületet nagy sikerrel támogatta ; a pozsonyinegyei vörös-kereszt egyesület elnöke.