1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - I. A Felséges Uralkodóház teljeskorú főherczegei - Lajos Győző - Lipót

6 1882) [e munka három kiadást ért meg és száz eredeti rajzot foglal magában] ; továbbá : »Die Yaehtreise in den Syrten«, »Biserta«, »Cypern«, »Die Karawanenroute von Aegypten nach Syrien« [a két utóbbi angol nyelven is megjelent] ; »Los Angelest (Dél-California leírása) és »I)ie Halearen in Wort und Bild geschildert« (1885. öt kötet). 1865 óta ezredesi rangot tölt be a hadseregben. 1867-ben aranygyapjas vitéz és az 58. gyalogezred tulajdonosa lett. Állandóan San-Roccoban tartózkodik (Trieszt mellett), visszavonulva a közügyektől és kizárólag tanulmányainak élve. Midőn 1882-ben Károly Lajos főherczeg ő Felsége képviseletében a trieszti kiállítást megnyitotta, Lajos Salvator főherczeg is elhagyta egy-két napra magányát és megjelent a trieszti ünnepségeknél. A bécsi tud. akadémia tiszteletbeli tagja. Lajos Győző főherczeg 1842. május 15-én született; legifjabb öcscse ő Felségének a királynak. Egy ideig mint főhadnagy szolgált a 3. sz. Ferencz József dragonyos-ezredben, 1860. január 16-án a 65. gyalog-ezred ezredes-tulajdonosává neveztetett ki. 1862-ben kapta az aranygyapját ; 1865. július 23-án vezérőrnagy, 1884. november 1-én altábornagy lett. A 39. tomski orosz gyalog-ezred tulajdonosa. Bátyja Károly Lajos halála után a vörös-kereszt egyesületek élére állott. Lipót főherczeg 1823. június 6-án Milanóban született; legidósb fia Rainer főherczegnek. a volt lombard-velenczei alkirálynak. A családi traditióhoz híven ő is katona lett; 1835-ben a 35. gyalog-ezred ezredestulajdonosává, 1846-ban vezérőrnagygyá neveztetett ki. 184S és 1849-ben Radetzky oldalán részt vett az olaszországi hadjáratban. 1850-ben altábomagygyá és hadosztály-parancsnokká léptették elő, s e minőségben részt vett 1851-ben Schleswig-Holstcin paezilikalásaban. 1855-ben Schlick alatt a megfigyelő hadsereg egyik hadosztályát Galicziában vezényelte, mire műszaki vezérigazgató, 1859-ben a hadsereg műszaki főnöke, 1860-ban műszaki vezérfelügyelő lett. Mint ilyen keresztülvitte a műszaki szolgalat reorganisatióját, a miért 1862-ben a szent István-rend nagykeresztjet nyerte ; ugyanez évben a 2. műszaki ezred tulajdonosa lett.