1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - C) Bárók - Id. Edelsheim-Gyulai Lipót - Ifj. Edelsheim-Gyulai Lipót

119 Id. Edelsheim-Gyulai Lipót 1826. május 10-én Karlsruheban született, s itt végezte a lyccumot. Korán lépett osztrák katonai szolgálatba. 1842-ben mint kadet jött az 5. chevauxlegers-ezredhez, 1843-ban hadnagy, két évvel később főhadnagy lett a lovasságnál, a melynél 1847. június haváig maradt, a midőn mint százados a 38. gyalog-ezredhez tétetett át, 1848-ban visszahelyeztetett a lovassághoz és a 9. vértesezredben az alezredesi rangig emelkedett. Részt vett az 1848/49-iki magyarországi hadjáratban, a rákosi csatában meg is sebesült. Vitézsége elismeréséül a katonai érdemkeresztet és a vaskoronarendet kapta. 1857-ben ezredessé és a 10. huszár-ezred parancsnokává neveztetett ki, mint ilyen részt vett az 1859-iki olasz hadjáratban. Különösen kitüntette magát a magentai csatában, a mely bravourért a Mária-Terézia- és a Lipót-rend lovagkeresztjét nyerte. Nem kevésbbé tűnt ki vitézsége által az 1859. június 24-iki solferinoi ütközetben. 1860-ban dandárnok, 1863-ban vezérőrnagy lett s mint az első könnyű lovas-hadosztály parancsnoka részt vett az 1866-iki hadjáratban. A königgrátzi csata előtt tartott haditanácsban figyelmeztetései nem vétettek figyelembe s a katastropha igazolta aggodalmait. A hadjárat után augusztus havában altábornagy lett (ugyanekkor vette fel az őt adoptáló Gyulai táborszernagy nevét), 1867-ben a 4. huszár-ezred tulajdonosa, 1869. január 28-án lovassági főfelügyelő lett. 1873-ban a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot nyerte. 1874-ben lovassági tábornokká neveztetett ki s egyúttal Magyarország főhadparancsnokává. Mint magyarországi nagybirtokos és honosított mágnás a főrendiház tagja lett s részt vesz a ház tárgyalásaiban. 1886. július havában a Jansky-affaire lezajlása után nyugdíjaztatott és azóta fővárosunkban lakik mint társadalmi életünk nevezetes tényezője. Ifj. Edelsheim-Gyulai Lipót született 1863. november 1-én Salzburgban. Atyja mint Magyarország főhadparancsnoka Budapestre tétetvén át, ő maga itt végezte tanulmányait, a hol jogtudorrá is avattatott fel. Neje (Mescalchi Irma herczegno. Horvátországi jószágainak kezelése végett Rrcsoviczára tette át lakását.