1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - V. Országzászlósok, a pozsorryi gróf és a koronaőrök - Zichy Ferencz gróf

00 börtönbüntetésre ítéltetett, 1850-ben visszavonult birtokára s a tudománynak és gazdaságnak élt. A meghívást, hogy lépjen be 1860-ban az erősített birodalmi gyűlésbe, visszautasította, de részt vett azon tárgyalásokban, melyek az októberi diplomához vezettek. Az udvari kanczellária helyreállíttatván, 1860-ik október 20-án kanczcllár lett, c méltóságról már 1861. október 20-án lemondott. 1866-ban a szent István-rend nagykeresztjét nyerte. A borsodmegyei főispánságot viselte meg s azután politikai tevékenysége kizárólag a főrendiházban culminált s itt mindenkor a liberális eszmék előharezosa volt. 1884-ben a főrendiház alelnökévé, 1888-ban pedig elnökévé neveztetett ki. Nem kevésbé kiváló szerepet játszik egyházi téren. 1823-ban — tehát már 69 éve — egyszerre választá meg a dunamelléki református egyházkerület s az alsó-zempléni református egyházmegye tanácsbirájául s a tályai egyház pedig gondnokául. 1840-ben pedig már a tiszántúli református egyházkerület választá őt fogondnokaul, ugyanekkor lett a debreczeni református főiskolának is, továbbá a szatmári református egyháznak és iskolának is gondnoka, 1849-ben ugyan minden hivataláról lemondott, de c sötét korszakban is szolgálta egyházát. 1859-ben Tisza Kálmánnal együtt Bécsbe ment. hogy védje egyháza ügyeit s ennek következése lett azután az, hogy 1860-ik május 15-én megjelent a fejedelmi leirat, melynek értelmében a magyar protestáns egyház törvények által biztosított önállóságába vissza lett helyezve. Ezután választá őt főjondnokául a tiszáninneni református egyházkerület, majd 1S77 óta a conventnek, 1881-ben pedig az oly nevezetes debreczeni zsinatnak volt világi elnöke. Evek hosszú során át koronaőr és a főrendiház alelnöke volt. Sennycy bán') halála után pedig a ház elnökévé neveztetett ki. Tagja a felirati bizottságnak. Zichy Ferencz gróf kii-, tárnokmester 1811. január 24-en Pozsonyban született. A jogtudományokat l'estcn végezte 1830-ig; azután Pestmegye szolgálatában 3 évet töltött, honnét a magyar királyi udvari kanczelláriához alkalmaztatott titkári minőségben. Három év múlva Fiume alkormányzójának neveztetett ki. 1841-ben a pozsonyi váltótörvényszék elnöke lett s e városban a legelső takarékpénztárt alapította. Ez időben