1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - V. Országzászlósok, a pozsorryi gróf és a koronaőrök - Csáky Albin - Id. Erdődy István

51 titkos tanácsosi méltóságot kapta. 1882-ben ő Felsége főpohárnokmesterré nevezte ki, s mint zászlós úr foglal helyet a főrendiházban. A közjogi és törvénykezésügyi bizottság, az igazoló bizottság és a legfőbb legyeimi bíróság tagja. Csáky Albin gróf kir. főasztalnokmester született 1841. ápril 10-én Krompachon, Szepesmegyében. Alig 26 éves korában átvette Szepesmegye kormányzását mint főispán. A közigazgatási téren csakhamar tekintély hírnevére tett szert, s így közigazgatási reform-enquéteken kiváló szerepet vitt; később a főrendiház reform-kérdésével, majd a köztörvényhatóságokról szóló törvényjavaslat előmunkálataival foglalkozott. 1880-ban a közös pénzügyministeri, 1881-ben a magyar közlekedésügyi ministeri tárczával kináltatott meg ; mindkét megtisztelő meghívásnak, akkoriban megrongált egészségi állapota miatt, nem felelhetett meg. A megye területén létező számos közművelődési és hazafias egyleteknek tevéken}- elnöke : így a magvarországi Kárpát-egyleté, a szepesi történelmi társulaté, nemkülönben a szeretetházi egyleté, a szepesi Eötvös-köré s a lőcsei bankegyesületé ; továbbá a kassaoderbergi vasút igazgató-tanácsának is tagja volt. A közigazgatás kérdéseiről számos czikket tett közé a napilapokban. A főrendiház közjogi bizottságának, legfőbb fegyelmi biróságának és igazoló bizottságának tagja. Neje Bolza Anna grófnő, kiváló műveltségű hölgy, kinek a Szepesség magyarosodására nézve nagy érdemei vannak. Érdemei elismeréséül a Lipót-rend középkeresztjét, majd a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot nyerte ; nagykeresztese a pápai szent Gergely-rendnek. 1888 elején a főrendiház második alelnökévé, szeptember havában közoktatás- és vallásügyi ministerré neveztetett ki, mely minőségében a nevelés és közoktatási reform terén több úttörő intézkedést tett. Id. Erdődy István gróf kir. főlovászmester 1813. szeptember 27-én született; fia néhai György grófnak, ki 1848-ig Varasdmegye főispánja volt. Korán kezdett szerepelni a közéletben s pedig úgy Magyarországon, mint Horvátországban. Részt vett az 1861-iki országgyűlésben s midőn az alkotmányos 4*