1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - IV. Az evangélikus református, az ágostai hitv. evangélikus és az unitárius egyházhivatalban legidősebb három-három püspöke, illetve főgondnoka és felügyelője - Id. Vay Miklós báró - Vályi János

17 nevelő lett, 1842-ben tanár a segesvári evangélikus gymnasiumban. Kora ifjúságától kezdve foglalkozott a történeleminél, 1843-ban közzétette »Adalékok Erdély történetéhez III. Endre király halálatói 1310-ig« czímű művét; majd munkatársa lett a »Siebenbürger YVochenblatU szász lapnak 1848-ban részt vett a kolozsvári országgyűlésen, működése azonban nem nyerte meg szász honfitársai helyeslését. A szabadságharcz után az osztrák kormány elrendelvén az evangélikus szász gymnasiumok reorganisatiojat, részt vett az e tárgyban tartott tanácskozásokban, majd Bécsbe ment, hogy Binder superintendenssel sürgesse az evangélikus szász clerus tized-kárpótlási ügyét. Itt a levéltárakban is búvárkodott. Bécsben érte a hír, hogy megválasztották a segesvári gymnasium rectorává e minőségben 13 éven át működött. Reszt vett az erdélyi ágostai evangélikus egyház alkotmánya kidolgozásában, a szász szellemi élet egyéb mozgalmaiban. 18ő8-ban a jenai egyetem bölcsészeti tudori oklevéllel tisztelte meg, 1860-ban a lipcsei Schiller-egyesület dísztagjává választotta, 1861-ben mint az evangélikus (lusztáv-Adolf-egyesület medgyesi egyletének küldöttje részt vett a hannoveri közgyűlésen, az evangélikus szövetséggyűlésen Genfben. Mint regalista tagja volt az 1863/4-iki országgyűlésnek ; 1863. április 20-án szent-ágothai lelkészszé választatott; 1864/5-ben a Reichsrath képviselői közt találjuk Bécsben. 1867-ben a magyar képviselőház tagja volt, míg ez év szeptember 19-én az erdélyi ágostai evangélikus egyház superintendensévé választatott. Erdély történetére vonatkozólag nagy irodalmi munkásságot fejtett ki. A főrendiház reformja folytán tagja lett a háznak. Id. Vay Miklós báró a tiszáninneni ev. ref. egyházkerület fógondnoka (1. a zászlós urak közt). Vályi János a tiszántúli ev. ref. egyházkerület fogondnoka 1826. november 24-én Szatmármegye Majtis nevű községében született. Tanulmán}

r

ait Eperjesen és Sárospatakon végezte ; 1844-ben előbb Szatmármegyében, később a debreczeni kerületben, végre Budapesten táblai joggyakornok volt, 1846-ban letévén az ügyvédi vizsgát,