1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - IV. Az evangélikus református, az ágostai hitv. evangélikus és az unitárius egyházhivatalban legidősebb három-három püspöke, illetve főgondnoka és felügyelője - Papp Gábor

12 túrosnak, 1858-ban győrmegyei esperesnek, lS(),'5-ban egyházkerületi főjegyzőnek és 1866-ban superintendensnek. 1838-ban mozgalmat indított tanítói értekezletek alakítására. 1842-ben a győrmegyei tanítók közt írott füzetekben népnevelési dolgozatokat köröztetett 3 1844-ben egy munkát adott ki ily czímmel : »Általános és részletes tanmód protestáns falusi iskolai tanítók számára vezérfonalul*. Kgyik úttörője és megalkotója volt a dunántúli evangélikus lelkész és tanítói gyámoldának, valamint a magyarhoni evangélikus gyámintézetnek. 0 Felsége előbb kir. tanácsosi czímmel, majd lSS7-ben magyar nemességgel tüntette ki »téthi« előnév adományozásával. Papp Gábor a dunántúli cv. ref. egyházkerület püspöke 1SÜ7. szeptember 10-én született Vilonyán, Vcszprémmegyében. Gymnasiumi tanulmányait atyja Papp István vezetése alatt Vámoson, a bölcsészeti és jogi tanfolyamot a pápai ref. főiskolában végezte. 1847 őszén Bécsbe ment mint magánnevelő s részt vett a bécsi forradalomban. Az ostromzár alatt menekült ki Bécsből s azonnal belépett a honvédek közé. Tiszafüredig a Guyon, azontúl végig a Kmetty hadtesteben szolgált, k'metty hadtestének feloszlása után mint honvéd-százados osztrák fogságba esett s Theresicnstadtban egy hónapig volt bezárva a kasamatákban. E fogságból mint súlyos beteg bocsáttatott el s azután is többször lett bekísérve ; 1 '/j évig üldözéssel határos rendőri felügyelet alatt állott. 1850-ben lelkészszé lett. 1856-ban a kecskeméti ev. ref. főiskola bölcsészeti tanszékére választatott tanárul, de tanári székének elfoglalása, az ellene Bécsben tett feljelentés folytán, lehetetlenné volt teve. 1859-ben reszt vett a pátens elleni mozgalomban s c mozgalomnak a veszprémi ev. ref. egyházmegyében vezére volt. 1860-ban megnyílván az alkotmányos életnek mezeje, föllepett a politikai téren s mint a határozati párt híve küzdött. Veszprém vármegyeben a balközép egyik vezetője volt. Tevékeny reszt vett a Veszprém vármegyei honvédegylet megalakításában, melynek főjegyzője, majd alelnöke, későbben elnöke lett. 1875-ben csatlakozott a fusióhoz s azóta a szabadelvű párt híve. Ugyancsak ez évben az enyingi kerület országos képviselőül választotta. A veszprémi ev. ref. egyházmegye 1868-ban