1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

IV költséges munkám gyümölcseinek birtokába »gyorsan és olcsón« csakis a brutális olló segítségével kivannak jutni, mely versenyvallalatok kétes hitelük által a szükséges adatok beszerzését ezen minden irányban kipróbált vállalatnak is nagyon nehézzé lettek. Habár ezen adatok* az említett okokból ezen alkalommal még nem használtattak föl a maguk teljességében, gondosan félretéve a legközelebbi kiadásnak jó szolgálatot fog* így elkéstek a főrendek közül : Branhovics patriarcha, Vancsa érsek, Popca és Popovics püspökök, Teulsch püspök, gróf Pdlffy András testőrkapitány, Windischgratz herczeg, gróf Esterházy Dániel, gróf Festetics Imre gróf Serényi László, báró Rédl Béla, Máriássy János altábornagy és Lukács Antal. Gróf Festetics Imre már azért is több tért érdemelt volna, mert mint hadi tengerészetünk egyik vitéz tagja sok tengeri ütközetben vett részt és az osztrák-magyar lobogó becsületét az északi és keleti tengerben való két évi tartózkodása alatt is derekasan megóvta. Mindemellett még három évig dzsidás is volt. Nem kevesebb joggal megérdemelte volna gróf Serényi László is, hogy róla bővebben megemlékezzem, mert morvaországi születése daczára nemcsak tősgyökeres magyar mágnás lett, hanem egész ifjúságát és férfikora javát a magyar nemzeti ügynek szentelte, miért is élete érdekes mozzanatokban nem szűkölködött. Főképpen sajnálható pedig, hogy Máriássy János életrajza, a mely szabadságharezunk egyik fejezetével azonos, az érintett okokból az Almanachnak csak legközelebbi kiadásában fog teljesen közöltethetni. Stojkovics Arzén g. k. püspök a tegnapi napon történt elhalálozását szintén <? helyen vélem megemlítendőnek. A képviselők közül elkéstek : Atzél Péter, a kinek életrajza Arad újabb történetének egy időszakával azonos és dr. Babó Emil, a kiről itt megemlítem, hogy 1858-ban született és hogy 1882 óta szegedi ügyvéd és a szegedi köztörvényhatósági életben a függetlenségi párt egyik vezetője.