1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - B) Horvát-Szlavonországiak - Dedovics György - Egersdorfer Sándor - Ferics Ferencz - Francisci Henrik

355 és Sziszeken járásbiró gyanánt szerepelt. Hű tagja volt az unio-r nista pártnak és e miatt ellenfelei kényszerítették megválni a birói pályától. Erre ügyvédi irodát nyitott Zágrábban, mely egyike lett a legelőkelőbbeknek az országban. Khuen-Héderváry. gróf bánná kineveztetése után a politikai pályára lépett, mint a klostari kerület képviselője és csakhamar nagy szerepet kezdett játszani. Mint az igazságügyi bizottság előadója szerepelt számos fontos törvényjavaslatnál. Tagja a delegatiónak és a regnicolaris bizottságnak. Dedovics György sarja Horvátország legtekintélyesebb kereskedő családjai egyikének ; született Jasenovaczban és tanulmányai befejeztével a politikai pályára lépett. A novskai kerületet képviseli mint a horvát nemzeti párt híve. A Starcsevics-párt által 1885. október 5-én előidézett botrányos jelenet alkalmával ő volt az, a ki a bánra rohanó Grzsanicsot megragadta és a tettlegesség elől a bánt megvédte. Egersdorfer Sándor 1846-ban született. Zágrábi egyetemi tanár és a regnicolaris bizottságnak állandó előadója. Ferics Ferencz hires mintagazdaság birtokosa. Ujabban a zágrábi érseki javak mellé mint kormánybiztos rendeltetett ki. Francisci Henrik 1834. szeptember 15-én született Samoboron, ősrégi horvát család sarja, mely már 1206-ban a samobori vidéken lakott. Tanulmányait Zágrábban és Nagy-Kanizsán végezte s miután a zágrábi jogakadémiát látogatta, az ottani törvényszéknél gyakornokoskodott, majd Ivanecen, Nasiczon és Szlatinán szolgált az igazságügyi téren. 1863-ban visszavonult. 1867-ben ismét államszolgálatba lépett és mint samobori járásbiró szerepelt. A közigazgatás reorganisatiója alkalmával Krapina-Töplitz alispánja lett, 1882-ben hasonló minőségben Jaskára helyeztetett át. 1884-ben nyugalomba vonulván, az ozalji kerületben képviselővé választatott s tagja lett 23*