1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Ugron Zoltán - Uray Imre

339 Azután Budapesten és szülőhelyén tanulmányokkal és az irodalommal foglalkozott. 1871-ben Francziaországba sietett, hogy ott a köztársaság javára ajánlja föl kardját. Majd Olaszországnak vette útját, hol Garibaldi Ricciotti táborához szegődött s részt vett több csatában. A béke megkötése után Parisba ment s ott volt a Commune egész uralma és küzdelme alatt, s az »Ellenőr« számára irt leveleket. Ezután Angolországba utazott, honnét 1872-ben visszatérvén, Udvarhelyszék által képviselővé választatott. A háznak azóta folyton tagja. Az 1881 — 1884-iki országgyűlés alatt Kolozsvár második kerületét képviselte, 1884-ben itt kisebbségben maradt, de megválasztatván Marosvásárhely I. kerületében és a székelykeresztúri kerületben, az előbbi mandátumát tartotta meg. 1887-ben a kecskeméti első és az oklándi kerületben győzött s az utóbbi mandátumáról mondott le. 1892-ben Szatmárott és Kecskemét I. kerületében választatott meg, de a szatmári kerület mandátumát tartotta meg. Az 1887-iki országgyűlés utolsó ülésszakában tizenhetedmagával kivált a függetlenségi pártból és megalakította a 4<S-as pártot, melynek ő lelke és vezére. A pénzügyi bizottság tagja. Ugrón Zoltán, Vízakna város 1865. deczember 21-én született, az ev. ref. ágból. Reáliskolát Budapesten, a gazdasági gyakorlatot Martonvásáron gróf Brunszvikriál végezte; felsőbb kiképeztetését Hallebcn nyerte. A 2. sz. huszár-ezrednél szolgált mint önkéntes. Gazdálkodik és hajtó sportot űz. A megyei politikában élénk részt vesz. 1892-ben Vízaknán nemzetipárti programmal képviselővé választatott. Uray Imre, Bere^megye, Tiszahát kerület 1850. márczius 15-én Kérésen, Szabolcsmegyében született. Középiskolái végeztével jogot hallgatott Budapesten és letette az államvizsgát. Mint első éves jogász Beregmegye tiszteletbeli aljegyzőjévé neveztetett ki. 1874-ben kitöltvén a katonai önkéntes szolgálatot, atyjának Beregmegyében levő gazdaságát vette át. A fusiókor szervezkedésre hívta fel az ellenzéket, mely párttá alakulván, elnökévé választotta. Mint ilyen a megyében az ellenzéki mozgalmak vezetője volt. 1883-ban a beregi ev. ref. egyházmegye tanács-