1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Szilágyi István

324 az 1875-iki fusió után a szabadelvű párthoz csatlakozott, de az 1877-ik év végén a vámkérdés miatt kiválván a pártból, a különféle párttöredékekből alakult egyesült ellenzék tagja és vezére lett. A dclegatiónak kevéssel képviselővé való választatása után tagja lett s azóta állandóan részt vett annak tárgyalásaiban. A pénzügyi bizottságban is ő képviselte pártját. 1886. márczius 11-én a közigazgatási reformjavaslat tárgyalásakor nagyobb beszédet mondott s másnap tudatta pártjával, hogy a mérsékelt ellenzék clubjából kilépvén, ezután is »szabadelvű ellenzékinek« marad. 1878-tól 1887-ig a budapesti józsefvárosi kerületet képviselte. Az 1887-iki általános választások alkalmával a siklósi kerületben kisebbségben maradt, de nemsokára Pozsony város I. kerülete megválasztotta, a melynek mandátumát 1892-ben újra elnyerte. A dunamclléki ev. ref. egyházkerület, a felső-baranyai egyházmegye gondnoka. 1889-ben belépett mint igazságügyi minister a Tiszakabinetbe, addig a pártokon kivül állván. Mint ministernek első gondja volt a birói és ügyészi szervezet reformja, hogy az alaki jog reformja ez alapon felépíthető legyen. A táblák és főügyészségek decentralisatiója, a felügyelet rendezése, a birák kiképzése, előkészítő szolgálat rendezése, új ügyvitel mind ehhez fűződnek. Párhuzamosan ezzel haladt a jogállapotok részletes javítása és a nagy organicus reform előkészítése, mely a bűnvádi és polgári eljárás rendszeres reformját és a polgári törvénykönyv coditicatióját foglalja magában. A börtönügy reformját is fokozatosan megvalósítja. Tervszerű működésének köre szélesen van megszabva, s ezen belül a reformok megvalósításának munkája foly. Szilágyi István, Múnimarosmegye, Ökörmező kerület 1835-ben Kövesligeten, Máramarosmegyében született. Jogi tanulmányai befejeztével gazdálkodásra adta magát. Mint ruthén nemzetiségű magyar érzelmű birtokost már 1867-ben képviselővé választotta az ökörmezői kerület, melyet azóta állandóan képvisel. A tanfelügyelői intézmény életbeléptetésekor Eötvös József báró tanfelügyelővé nevezte ki, ugyanakkor kir. tanácsosságot is nyert; az összeférhetetlenségi törvény szentesítése után lemondott a tanfelügyelői állásról. A szabadelvű párt híve ; tagja a naplóbiráló bizottságnak.