1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Schwicker János Henrik

306 jenai egyetem által Empcdoclesről görög nyelven irt munkája folytán tudori oklevéllel tiszteltetett meg. Teljeskorúságát elérvén, kizárólag a tudományos foglalkozásra adta magát; több műve jelent meg a hatvanas évek elején (angol nyelven is), a miért a tudományos akadémia, melynek jelenleg rendes tagja, már 25 éves korában 1864-ben levelező tagjává választotta. Ugyanez időben kezdett a közoktatásügyi politika kérdéseivel behatóbban foglalkozni ; ez ügyben több munkát adott ki, melyek közül legfontosabb : »A közoktatásügyi reform mint politikai szükséglet Magyarországon^ 1868-ban szülővárosa mandátumával a parlament tagja lett; e kerületet képviselte 1875-ig, midőn Budapest-Terézváros képviselője lett. Mint képviselő teljes odaadással igyekezett a törvényhozás terén is megvalósítani közoktatási reformtörekvéseit, melyek közül többel sikert is aratott; azonfelül számos alkotmánypolitikai reformot kezdeményezett. Kezdetben független baloldalinak vallotta magát, később egy új párt alakítását kísérletté meg az 1867-iki alapon ; tagja lett az 1872-ben alakult reformpártnak s 1875-ben csatlakozott a szabadelvű párthoz, majd a bank- és vámkérdés miatt innen kilépve, a Simonyi Lajos báró vezette független szabadelvű pártnak lett tagja. 1878-ban és 1881-ben nem volt képviselő s kiválóan a tudományokkal foglalkozott. Ez időben keletkeztek : »Demokratie« és »Aristoteles államformák czímű nagy müvei. Számos államtudományi művei közül »Montesquieu« kiemelendő. 1887-ben újból képviselő lett és a szabadelvű párt tagja. A közoktatási bizottság elnöke. Tiszteletbeli tagja az országos középiskolai tanáregyletnek és számos népnevelési egyletnek stb. Schwicker János Henrik, Nagy-Küküllőmegye, Segesvár kerület 1SI5U. április 28-án Új-Bessenyőn, Temesmegyében született. A tanítói pályára lépvén, megnyerte a főelemi tanodái tanképességet 1856-ban, a középtanodai tanári minősítést 1865-ben és a bölcsészeti tudorságot 1878-ban. Mint tanító és igazgató-tanító működött Verseczen, Csákován és Nagy-Becskereken; 1869—71-ig volt a budai m. kir. központi tanítóképezde igazgatója; 1871-től 1887-ig a hudapest-lipótvárosi kir. főgymnasiumnál a német nyelv és irodalom rendes tanára. 1887-ben szabadelvűpárti programmal ország-